Migránshullám: Nyugat-Európában élő magyarok tapasztalatai

A Londonban élő Tóth Gabriella nem rejtette véka alá, hogy Nagy-Britanniában is vannak gondok a migránsokkal, de úgy érzi, hogy a törvény szigorával és az ország rendkívül befogadó szemléletével sikerül viszonylag nyugalmas mederben tartani a dolgokat.

– Bevallom, én nem annyira veszem észre a jelenlétüket, ugyanúgy élnek, mint mi – jelentette ki. – Ez az ország már régóta támogatja a háborús térségekből érkezőket. Pénzzel és lakással segíti azokat, akik elfogadják a törvényeket, ők pedig cserébe ezért rendesen élnek és dolgoznak. Az állam ingyen biztosítja számukra egy szakma elsajátításának a lehetőségét, sőt, kötelezik is őket a tanulásra és a munkára. Ha ezeket a szabályokat nem tartják be, nem kapnak segélyeket. Magam is tanulok Szíriából érkezettekkel, és nincs semmi bajom velük. Hogy félnek-e a londoniak a terrortól? Nagyvárosról beszélünk, itt mindig szóba jöhet a terror...

A becsehelyi Rada Tamás az elmúlt időszakban több alkalommal heteket töltött Ausztriában, és szinte napi szinten került kapcsolatba migránsokkal. Tapasztalatait velünk is megosztotta, s ezek bizony lelombozóak. Nem tartozik a tárgyhoz, hogy a férfi pártonkívüliként ugyan, de az MSZP színeiben indult országgyűlési képviselő-jelöltként a 2010-es választáson a lenti körzetben. Jobboldalisággal tehát nehezen vádolható, a véleménye mégis karcos.

– Elöljáróban annyit, hogy az első érkező menekülteket még én magam is, mint gazdasági menekült, a védelmembe vettem az internetes oldalakon. Kaptam is ezért hideget-meleget – mondta lapunknak. Mára azonban markánsan megváltozott a véleménye. Mint elmondta, egyszer a bécsi főpályaudvaron több ezres menekült tömeg fogadta, és úgy látta, az alig 2 éve átadott gyönyörű pályaudvar gyakorlatilag disznóól lett. Ott végezték el a szükségüket, ahol a kényszer elérte őket. A fali villanycsatlakozókat körbevették és kezükben Apple telefon vagy hasonló, márkás szerkezet volt. Kéregettek, hangoskodtak. Máskor – folytatta – annak volt tanúja, hogy a Praternél egy lányt körbevettek agresszív menekültek. Végül többen a lány segítségére siettek, mire a támadók eliszkoltak. Rada Tamás arról is beszámolt, hogy a bécsi belvárosi bankok környékén migránsok kifigyelik, a bankban az ügyfél pénzt vett fel, vagy csak ügyet intézett. Kint egymásnak jeleznek, és követik a pénzt felvevőt, aki, ha nem gondolja át, hogy merre megy, ráfázhat.

– Az évek óta elhagyatott épületeket a környéken egymás után törik fel, amióta a szomszéd faluban három panzióban hetven menekültet szállásoltak el. Egy ilyenből raktak ki engem is tavaly szeptemberben: hétfőn kiírta a tulaj az ajtóra, hogy péntekig végleg el kell hagyni a szobákat, amelyekbe aztán a migránsok jöttek – mondta.

Magdolna Viviés 21 éve él Franciaországban, a Nyolc Boldogság Katolikus Közösség révén került ki. Az ő tapasztalatai is elkeserítőek.

– Azt gondolom, a menekültügyet két szemszögből kell vizsgálni. Az egyik a gazdasági – bocsátotta előre. – Németországi ismerőseimtől hallottam nemrég, hogy Merkel összehívta a nagyvállalatok vezetőit és kötelezte őket arra, hogy alkalmazzanak migránsokat. De ezek az emberek nem beszélnek németül, többségüknek semmilyen képzettsége nincs. Ezért a beilleszkedés csak nagyon keveseknek sikerül.

Mint kifejtette, ezért az érkezők többsége segélyen él. Franciaországban pedig eleve nagy a munkanélküliség, amit a migránsok érkezése tovább ront, tette hozzá.

– A gazdasági háttérnél azonban szerintem fontosabbak az ideológiai vonatkozások. Mert a migránsok letelepítésével népek és vallások összekeveréséről kell beszélnünk, ami nem fog menni.

Magdolna Viviés kifejtette, hogy problémának látja a fiatalabb generációk radikalizálódását. Ő úgy érzékeli, eddig csak az idősebb asszonyokat lehetett látni a vallásuk szabályai szerint tetőtől talpig beöltözve, de most már egyre több a fiatal, burkát viselő nő, köztük franciák is. Az idősebb nőkkel semmi baj, kedvesek. De ezek az „új megtérők", a fiatal lányok, akik csalódottak, keresik a kapcsolatot az imámokkal, akik közül többen radikalizálják őket, tette hozzá.