Megint szokásba jön a betlehem

Nagy az izgalom a művelődési ház Vajda József-termében, Kulcsárné Csejtei Marianna gardírozásában indulásra készülődnek a Galagonya citeracsoport gyerekei, Szabó Fanni, Hári Veronika, Benkő Dániel, Bedő Csenge, Végh Laura, Balatoni Zsófia és Horváth Fanni. Azon tanakodnak, kihez menjenek először.

- Minden évben sikerül egy kicsit gazdagabbá tenni az adventet, az adománygyűjtésnek köszönhetően 30 rászoruló családot tudtunk megajándékozni, s 58 köbméter tűzifával járultunk hozzá a rászorulók otthonának melegéhez. A közösségek már nemcsak a központban, hanem a település több pontján is építettek maguknak betlehemet, az igazi persze, amit bevisznek az otthonokba a gyerekek - így Vugrinecz József polgármester, aki a világért sem hagyná ki betlehemezők indulását. Mert azért a gellénházi karácsonyra a Szent Család személyes befogadása teszi fel a koronát.

Szabó Béláné Matild néni már nagyon várta a betlehemezőket. Mellette balról Balatoni Zsófia, Végh Laura és Horvát Fanni, jobbról pedig Bedő Csenge, Szabó Fanni és Hári Veronika Fotó: Fincza Zsuzsa

Közben a gyerekek döntenek: először Szabó Béláékhoz kopogtatunk be.

- Egész nap az motoszkált a fejemben, hogy ma este már biztosan jönnek az én kis angyalkáim, ki is készítettem az ajándékot - mondja Matild néni, aki a boldogságtól végigkönnyezi a betlehemi jelenetet. - Gyerekkoromban még végigjárták a házakat a Kisjézus születésének hírével a pásztorok, aztán elmaradtak. Hiba volt tiltani a vallásos népszokásokat.

Továbbindulva kiderül, a korosabb gellénháziak nagy része elment hazulról . Persze nem a betlehemezők elől menekültek, hanem a nyugdíjasklubban ünnepelnek. Kell ennél jobb alkalom? Így egyszerre több mint 50 idős ember énekelheti együtt az angyalkákkal és a nagyszakállú, subás pásztorokkal a karácsonyi dalokat. Amúgy a gyerekek járnak a legjobban: degeszre ehetik magukat a nagymamák finomabbnál finomabb süteményével.

- Ebergényben gyerekként én is jártam betlehemezni, még most is tudom a szövegét - állítja Vizlendvai László. - Legalább félórás jelenet, majd leírom.

- Az jó lesz - jegyzi meg Kulcsárné Csejtei Marianna. - Lehet, hogy hasznosíthatjuk. Több mint húsz éve járjuk a gyerekekkel a falut, ez idő alatt sikerült újra hagyományt teremteni a feledésre ítélt népszokásból, kár lenne megszakítani. Először a Zalában ismert változatokat elevenítettük fel, majd sorra tanultuk más tájegységek pásztorjátékát. Jövőre jöhet egy újabb, amit még nem ismer a falu.