Leszakad a derekam!

Az országos adatok Zalára is érvényesek, sőt... A betegek nagy száma miatt a Zala Megyei Kórház ortopédiai szakrendelésén legtöbbször hatalmas tömeg gomolyog. Az elégedetlen hangok sem ritkák, hiszen megesik, hogy csak órákkal az előjegyzett időpont után kerül sorra az a beteg, aki vette a fáradságot, s a kartonozóban időpontot kért. Türelmesen kivárta a 2-3 hetet, pontosan megjelent, aztán mégis órákig kénytelen ücsörögni a váróban. E tapasztalatot dr. Schmidt Béla, az ortopédia osztályvezető főorvosa is megerősíti.


Dr. Schmidt Béla (középen) és csapata – dr. Moll Károly, dr. Vernarelli Francesco és Szabóné Nágli Adrienn – csípőprotézis-műtétet végez
Fotó: Ohr Tibor

- A betegek jelentős része azonnali, sürgős ellátást kér, s ez teljesen felborítja az előjegyzést - fog a részletekbe. - A helyzet rendezése érdekében a kórházvezetés úgy döntött, július 1-jétől a betegeknek nem elegendő beutalót kérniük a szakrendelésre, hanem előjegyzési időpont is szükséges hozzá.

A feszültség alapja a hatalmas forgalom, évente 21-22 ezer beteget látnak el. A tempó rendkívül feszített, pedig a hét három napján két szakorvos is rendel párhuzamosan. Ennek ellenére naponta akár 80-100 fő is megfordul a járóbeteg szakrendelésen.

Láss csodát, tegnap délelőtt viszonylag csendes volt a váró, Rácz Józsefné és férje is türelmesen várt a sorára.

- Mindkét csípőízületemben protézis van, 7, illetve 8 évvel ezelőtt műtöttek - meséli Rácz Józsefné, Éva.

- Az operáció előtt 8 évig kínlódtam, alighogy nyugdíjba mentem, megjelentek a tünetek. Szedtem a fájdalomcsillapítókat, de megoldást csak a műtét hozott. Hatalmas változás volt az életemben, csak jót mondhatok, úgy tudtam mozogni, hogy senki meg nem mondta rólam, hogy protézisem van. Most viszont az egyik sajnos elmozdult, talán nem kíméltem eléggé. Annak idején azt mondta a tanár úr, mindent dolgozhatok, csak hegyet ne másszak és ne cipekedjek. De hát a mi telkünk olyan, hogy az tényleg felér egy heggyel... - magyarázza Rácz Józsefné.

Férje sem csak kíséretként van vele, ő a térdére kap kezelést, egy korábbi létrás baleset következményeként.

- Úgy néz ki, javul... - bizakodnak.

S joggal, hiszen az ortopédiai osztály szakmai munkája kiemelkedő. 


A grafikon érzékletesen mutatja, hogy a megyei kórház ortopédiáján a világátlagnál mennyivel kevesebb műtéti szövődmény fordul elő
Fotó: Urbanics Pál

- A műtétekhez kapcsolódó szövődmények osztályunkon a nemzetközi átlag alattiak - így a főorvos. - A nagyízületi protézisbeültetések (csípő és térd) szövődményeinek világátlaga 1,5-2,5 százalék, míg nálunk 0,5. Ez olyan jó eredmény, hogy akad, aki el sem hiszi. Ide lehet jönni és meggyőződni róla...

Az osztályon a centrumhoz kötött ortopédiai műtétek kivételével mindeféle beavatkozást el tudnak végezni. Évek óta kulcslyuk sebészettel , vagyis minimális vágással végzik a térd keresztszalag-műtéteket, s új profilként két éve elindították a vállsebészetet. A nagy protézisműtétekből évente 400-450-et végeznek. Kilenc szakorvosuk van, a szakdolgozói létszám a minimumfeltételnek felel meg (10 ápoló, 2 gyógytornász, 3 asszisztens, 1 beteghordó). Az osztály kapacitása a leépítések következtében 30-ról 20 ágyasra csökkent.

- Ilyen ágyszám mellett kötelező alacsonyan tartanunk a szövődmények arányát, hiszen így 5-6 nap után haza vagy rehabilitációra tudjuk küldeni a betegeket. A jelenlegi műtéti szám tényleg csak komplikációmentes beavatkozásokkal tartható.

- A fogyó ágyszámmal párhuzamosan az egynapos sebészet is inkább teret nyert?

- Igen, ami engedélyezett, azt mind elvégezzük egynaposban . Például egy kalapácsujj vagy bütyökműtéttel, de még atroszkópos beavatkozással sem szükséges napokat itt tölteni.

- A protézisbeültetés drága, 450 ezertől akár 1,2 millió forintig terjedhet. Kell-e attól tartani, hogy a finanszírozás további szűkülése a várólisták hosszabbodásához vezet?

- Sajnos ez nagyon valószínű, pedig már most is 0,5-2 év közötti a várakozás, a műtét jellegétől függően. Ráadásul a lakosság egészségi állapota ezen a területen is romlik, az ortopédia ma már népbetegségeket kezel. Nem csak azért több a mozgásszervi beteg, mert öregszik a népesség és megjelennek a tünetek, de például a kóros túlsúly ugyancsak jelentősen hozzájárul, hogy idő előtt elkopjanak az ízületek.

A műtét idősebb korban életmentő lehet, hiszen a páciens visszakapja a mozgás szabadságát, fiataloknál pedig számos esetben a munkaképesség nyerhető vissza. Ma már, a korszerű műtéti technikának köszönhetően, alig tízcentis vágást ejtenek a protézis beültetésekor, ezért is bocsáthatók viszonylag hamar haza a betegek. Protézisből több száz fajta létezik, az általuk használt világmárkák a legjobbak közül valók.

De miként is alakul ki a betegség? A porc anyagcseréjének ma még nem egészen tisztázott kóros megváltozása, vagy az ízület fizikai túlterhelése hatására az ízületből eltűnik a porc, megszűnik a csúszó felszín. A következmény: a mozgás rendkívül fájdalmassá válik s beszűkül, ami odáig fajulhat, hogy az ízület teljesen elmerevedik.

- Lehet-e lassítani a folyamatot, s melyek az első jelek?

- Általában úgy kezdődik, hogy reggel, amikor felkel az ember, úgy érzi, berozsdásodtak az ízületei, be kell őket járatni. Ahogy az idő múlik, már délután, este is jelentkezik a fájdalom, s a folyamat romlásával a két szakasz egyre közelebb kerül egymáshoz. Kezdeti stádiumban még lehet fizioterápiával, porcjavítókkal lassítani a betegséget, de a degeneratív folyamat nem áll meg. Csak az a kér-dés, hogy kinél milyen gyors a romlás. Megállítani testmozgással sem lehet, de az ízület funkciójának megőrzésében szerepe lehet az aktív életmódnak.

- A csípő- és térdízület kopásán túl mely kórképekkel találkoznak leggyakrabban?

- A derékfájás a leggyakoribb panasz, ami az ambuláns betegforgalom 40-50 százalékát teszi ki. A gerinc a legnagyobb terhelésnek kitett szervünk, a porckorongok 20 éves kor után már degenerálódnak. Ha ehhez még elhízás, állómunka és mozgásszegény életmód társul, előbb-utóbb megjelennek a panaszok. Ennek egyik formája az isiász, amikor már az ideggyököket is érinti a folyamat. A fájdalomcsillapítás és a fizioterápia átsegíti az akut szakaszon a beteget, de sajnos számolni kell a tünetek kiújulásával. Friss csípőficammal a kitűnő szűrésnek köszönhetően már nem találkozunk.

TART A CSONT ÉS AZ ÍZÜLET ÉVTIZEDE
■ 2000-tôl 2010-ig tart a csont és ízület évtizede, amit a WHO a mozgásszervi betegségek társadalmi és gazdasági terhének extrém növekedése miatt indított el.
■ Hazánkban 2 millió embert érint élete során valamikor a mozgásszervi betegség.
■ Megóvhatjuk az ízületeinket, ha tartjuk az ideális testsúlyt és eleget mozgunk. Európában a magyar gyerekek ülnek a legtöbbet.