Biokertész - Óriás margaréta és angyalfű a hajnalalkony városában

Közel sincs olyan farkasordító hideg, mint amilyenre számítanánk, a tenger, s a Golf-áramlat jótékonyan melengeti a környéket, a tél enyhe (a januári átlag -4-4 Celsius-fok,) a nyár viszont hűvös (július átlaga 11,8 Celsius plusz). Kárpótlásul május 18-tól július 26-ig még éjfélkor sem megy le a nap, áprilistól augusztus közepéig nincs is igazi sötétség, viszont november 26-tól január 15-ig egyáltalán nem emelkedik a horizont fölé. Nos, lehet, hogy az emberek ezt képesek megszokni, – főleg, hogy Tromso a gyönyörű sarki fények központjában fekszik – de növény legyen a gyökerén, amelyik alkalmazkodni tud e körülményekhez. Jelentem, tudnak. A fű például vékony ugyan, mint a cérnaszál, de napok alatt centiket nő, s a szelet is víg hajlongással tűri. A fák finnyásabbak, kevés fajta (nyár, fenyő) vállalja a kiképzést. Szóval nem a mezőgazdaságáról híres a vidék. Az emberek persze nem adják fel, az otthonaik köré még a belvárosban is apró kis kertet varázsolnak. Érdekes, néhány lágyszárú növény óriásira nő, például a boglárka és a margaréta félék bokra magas, terebélyes, s a virága jókora. A leghatalmasabb mindenek között a norvég Archangelica, a két méter magasra is megnövő havasi kóró, az északi tengerpartok jellegzetes növénye. Erdős-bokros helyeken, s a kertekben is látható, gyökerének forrázata sokféleképpen használt, s emésztést elősegítő medicina. Teáját gyomorfájás ellen isszák, sőt, pálinkát is főznek belőle, ami állítólag a kolerának is megálljt parancsol. A szabad ég alatt nevelt krumpli itt vasárnap még nem virágzott, s a ribizlibokrokon kőkemény haragoszöld bogyók dideregtek az augusztusi 8-10 fokos kánikulában.