Tűréshatár – Megnyílt a VIII. Textilművészeti Triennálé Szombathelyen

A háromévente, nemzetközi viszonylatban is jelentős seregszemlére a keszthelyi, Budapesten élő Tóth Xénia képzőművész is meghívást kapott. A Nemek kettéválása (2022) című alkotását Platón Lakoma című műve ihlette, ezzel a témával többször is foglalkozott a fiatal művész. A miniatűr textilsorozat nagy méretű változatát nemrég a budapesti Klazuál6 Galériában láthatta a közönség. 

- Ebben a műben egy ősi mítosz szerepel: az emberek ősei kétnemű lények voltak, két arccal, négy karral és négy lábbal születtek. Zeusz a gőgösségük miatt megbüntette őket, azaz kettévágta testüket és nemi szerveiket szétválasztotta. Az emberek azóta keresik elveszett felüket, és ha megtalálják, létrejön az Erósz, a szerelem. Utódok azonban csak különnemű felektől születhetnek. A nemek és az identitáskeresés kérdése napjainkban rendkívül fontos téma. Ebben a sorozatban a mítosz kibontásával foglalkoztam, és annak kortárs művészetbe való beemelésével. Különösen izgalmas elképzelni egy mitológiai lényt, majd a képzőművészet segítségével életre kelteni azt. Az alakok megformálásához fonalat használtam, hímzés és textil a hordozója, ezt a sorozatot Nürnberger Hüttén készítettem el, egy nagyobb textil munka vázlatai a kiállított művek – felelte érdeklődésünkre Xénia, akinek budapesti művét a őszi olasz, a Valtopina Nemzetközi Kortárs Szálművészeti Biennále is beválogatták.

Cebula Anna művészettörténész, képtárigazgató a tárlat megnyitóján kiemelte, az idei felhívásra a 368 digitálisan beküldött több száz pályamű közül a zsűri döntése alapján 264 alkotás került be a kiállításba, amiből a nemzetközi anyag része 158 mű. A nemzetközi kategóriákhoz tartozik a miniatűr-textil, amely idén 91 alkotással van jelen, valamint 43 szalag-, és 23 zászlómunkát is bemutatnak. A tárlaton négy kontinens huszonkilenc országa képviselteti magát, ebből a magyarokon kívül a legtöbben Lengyelországból. „A miniatűr-textil műfajban az elmúlt évtizedekben is dinamikus fejlődés figyelhető meg. Kis mérete, kiterjedése elősegítője volt annak, hogy gyors, rövid, nagyon velős tartalommal bíró alkotások születhessenek meg mind a hagyományos gobelintechnikában, mind pedig a kísérleti technikákkal előállított műveknél” – írta Cebula Anna a Magyar Iparművészet oldalán megjelent cikkében. 

A hagyományokat követve több díjat is átadtak, amelyet egyebek között a triennálét életre hívó Képző- és Iparművészek Szövetsége ítélt oda. A kiállított művekről idén is könyvkatalógus készül, amely részletes adattárával és műtárgyalbumával a jövőben kutatási alapanyagként szolgálhat a területen dolgozó művészettörténészek és elméleti szakemberek számára.