Strukturális reformok hét területen

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) eddig hét megújításra szoruló területről közölt elemzést az államháztartás szerkezetét vizsgáló sorozatában. A tárca szerint az ország újjászervezése érdekében van szükség a változtatásra. A kormány szombati ülésén tárgyalja a strukturális reformokkal kapcsolatos végleges előterjesztést. A tervek szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kedden ismerteti a kormány reformprogramját.
 
Az NGM február közepén kezdte el publikálni azokat az elemzéseit, amelyek majd megalapozzák az kormány intézkedéseit. A minisztérium közölte: az államháztartást érintő változtatásokra elsősorban azokon a területeken van szükség, ahol a magyar költségvetés nemzetközi összehasonlításban sokat költ, vagy sok adót von el, vagy a rendelkezésre álló források felhasználása a nemzetközi átlagnál alacsonyabb hatékonyságú.
   
Az NGM által eddig a sorozatban elemzett területek: a felsőoktatást, rokkantsági ellátást, a nyugdíjrendszert, az adminisztrációcsökkentést, az adórendszert, a foglalkoztatást és a közösségi közlekedést. A konkrét területeken kívül külön elemzést készítettek az államháztartás szerkezetéről és az államadósságról.
   
A felsőoktatásról szólva leszögezte: a minőség, az állami szerepvállalás, az intézményi struktúra és a képzés egyaránt újjászervezést igényel. A felsőoktatási rendszer rendszere nem versenyképes; a megváltoztatásához az elkövetkezendő években nem a felsőfokú végzettségűek számát kell növelni, hanem a képzés belső arányait, szakmai összetételét és minőségét kell a gazdaság és társadalom tényleges igényeihez és jövőbeli céljaihoz igazítani.
   
A rokkantsági ellátások támogatási rendszeréről a tárca azt emelte ki: e rendszer bonyolult és ellentmondásos, esetenként túl sokat ad, fontos támogatások pedig hiányoznak; kritikusan alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Hozzátette: ma Magyarország jóval többet költ a rokkantsággal kapcsolatos ellátásra, mint a hasonló fejlettségi szintű és egészségügyi helyzetben lévő más országok; rendkívül alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása.
    
További reformra szorul a magyar nyugdíjrendszer - húzta alá elemzésében a szaktárca azzal, hogy nemzetközi összevetésben is magasak a nyugdíjkiadások Magyarországon, s a romló demográfiai mutatók következtében egyre súlyosabbá válhat a probléma. A helyzet megoldása érdekében két területre fókuszál a kormány: a foglalkoztatottság növelésére és a népességfogyás megállítására.
    
A kormány jelentős, a vállalkozók életét megkönnyítő adminisztráció-csökkentő lépéseket tervez a strukturális reform részeként - szögezte le az NGM.
   
Az adórendszerről szólva azt emelte ki: a munkát terhelő adók mérséklésével és a zöld adók emelésével a teljes adóterhet át lehet strukturálni, egy a munkát jobban ösztönző szerkezet irányába.
   
A foglalkoztatásról azt írta: a rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztésével javulhat a munkaerő-piaci aktivitás. A minisztérium értékelése szerint Magyarországon alapvetően a munkát már nem kereső, inaktív rétegek okozzák a foglalkoztatási gondok erősödését.
   
A közösségi közlekedésről szólva az NGM úgy fogalmazott: a MÁV csoport, a Volán társaságok és a BKV finanszírozása leginkább egy feneketlen kúthoz hasonlít, ráadásul meglehetősen rossz hatásfokkal jár együtt.
   
Az elemzések kitértek arra is, hogy magyar államháztartás mérete a gazdaság méretéhez képest mintegy 6 százalékponttal nagyobb a hasonló fejlettségű országok, illetve a többi visegrádi ország átlagánál. Az eltérés közel fele - a magas államadósságunk miatt - a jóval nagyobb magyar kamatkiadásnak tulajdonítható, de az elsődleges kiadásaink is magasabbak a régiós versenytársainknál.
   
Az államháztartás jelenlegi kiadási szerkezete nem növekedésbarát: alacsony a beruházási kiadások és magas a folyó kiadások, ezen belül is a szociális juttatások aránya.
   
A tárca aláhúzta: Magyarország a fejlettségéhez mérten általános közszolgáltatásokra és szociális védelemre az átlagosnál többet, egészségügyre viszont kevesebbet fordít, míg az oktatási kiadások és mára már a gazdasági feladatok kiadásai is nagyjából átlagosnak tekinthetők.
   
Az magyar egészségügyi kiadások szerkezete eltér a visegrádi országokétól: Magyarországon a gyógyító-megelőző szolgáltatásokra kevesebb jut, a gyógyszerkiadások viszont magasabbak - jegyzik meg az a kiadási szerkezetet ismertető elemzésben, de önálló elemzés az egészségügyről még nem közöltek.
   
Az államháztartás kiadásait és az államadósságot elemezve kiemelték azt is, hogy a kormány fegyelmezett költségvetési politikájának és növekedésbarát gazdaságpolitikájának eredményeképp Magyarországon a következő években tartósan csökken a GDP-arányos államadósság, amely 2014-re a 70 százalékos szint alá süllyed.
   
Az alacsonyabb államadósság érdemben csökkenti az adósságszolgálati terhet, ennek következtében az állam az adóbevételeket adósságtörlesztés helyett a klasszikus állami feladatok hatékonyabb ellátására fordíthatja.