Drift: táncba vinni az autót

A drift nem közútra való, s bár ezt nem mindenki gondolja így, a tisztánlátás végett jegyezzük meg az elején: a kereszteződésekben padlógázzal, kézifékkel autójukat faroltató pilóták csak hiszik magukról, hogy drifterek, az igazi profik ugyanis más dimenzióban mozognak, pénzt és energiát fordítanak a speciális tuningra, tökéletesen uralják autójukat, és annak minden reakcióját előre kiszámítják, ismerik. Aki ma legálisan driftelni szeretne, vagy pályát kell bérelnie, vagy hivatalos rendezvényen próbálhatja ki magát; legközelebb szeptemberben ad otthont a megye (pontosabban a sármelléki repülőtér) driftversenynek és -bemutatónak. A szervezőt kérdeztük e feltörekvő technikai sportról.

- Zalában még gyerekcipőben jár a szakág, bár egyre többen igazolnak át a szlalomversenyzők és a gokartosok közül. A profi drifterek véleményem szerint a vezetés művészei: az autó mozgását centiméter pontossággal kiszámítják, kontrollálják. A dift lényege a látvány és a sebesség: a vezető folyamatosan csúszásban tartja az autót, nem engedni megtapadni a kerekeket, eközben úgy kezeli a gázt, a kormányt, a kuplungot és a féket, hogy a lehető legnagyobb kanyarsebességet érhesse el - mondja Márton Tibor, a gyorsulási verseny és driftbemutató szervezője.

Az ideális driftautó hátsókerék-hajtású, erős motorral rendelkezik, súlya viszont kicsi. Japánban, a mozgalom szülőhazájában helyi gyártású belpiacos autókat használnak a leggyakrabban, míg Európában a BMW-k a legnépszerűbbek, mivel a régebbi példányok könnyen hozzáférhetők, jól tuningolhatók, és eleve jó adottságúak. Fontos feltétel még a masszív lengéscsillapítás, ezzel előzhető meg a karosszéria dőlése.

- Magyarországon hivatalos szövetsége van a sportágnak, a magyar drifterek elismertsége pedig egyre nagyobb nemzetközi szinten. Persze, mint minden technikai sport, a drift is pénzigényes, aki magasabb szinten versenyezne, annak autóját és tudását is folyamatosan csiszolnia kell.

A driftversenyeken a bírák az ideális ív követését, a sebességet, az autó keresztben haladásának szögét és az összképet pontozzák, a produkció tehát akkor sikeres, ha minden elemében megkomponálja azt a pilóta. Gyakorolni nem csak közúton lehet (sőt, jobb, ha ott egyáltalán nem), a FlyBalatonra az amatőröket is várják majd az ősszel. Aki pedig virtuálisan ismerkedne a drifttel, a számítógépes játékok piacán tömegével talál szimulátort.


HACHIROKU ÉS E30: A KÉT LEGENDA
Az AE 86-os Toyota, becenevén Hachiroku legenda a drifterek körében: kis túlzással mondhatjuk, hogy a ´80-as években ez a japán kupé szülte a műfajt. Hátsókerékhajtás, 124 lóerő, kis súly: tökéletes driftautó. Európában az E30-as BMW örvend hasonló nimbusznak: a ´91-ig gyártott 3-as sorozat (ma már) olcsó, motorjai erősek, könnyű táncba vinni. Motorterében pedig szinte bármi elfér: van, aki a 750-es „cápa” ötezres V12-esét gyömöszöli bele. A végeredmény brutális...