2024.11.11. 04:27
Pánik: forgalmas turistaútvonal mellett láttak medvét
Forrás: Shutterstock
Fotó: Erik Mandre
Egy népszerű turistaútvonalon fotózott le egy túrázó egy héttel ezelőtt szombaton medvenyomot a Bükki Nemzeti Park területén, a piros jelzésen, Felsőhámor és Ómassa között – írja az Origo.
„Ő is az Északi-középhegység vándora” – osztotta meg a túrázó a hasonló nevű Facebook-csoportban a nyomról készített fotóit.
A boon.hu megkereste a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát a medveészleléssel kapcsolatban.
„Már több jelzés is érkezett a megadott helyen észlelt medvenyomokkal kapcsolatban”
– válaszolta az igazgatóság a portálnak, ami igazolja, hogy valóban medvenyomokat láthattak az arra járók.
A portál kérdésére a nemzeti park szakemberei azt is elmondták, a Kárpátokban élő barna medvék jellemzően november–december hónapban kezdik meg téli álmukat. Tehát ebben az időszakban vélhetően egy ideig nem találkoznak medvével vagy a nyomaival a kirándulók, túrázók.
A tavalyi év során több medveészlelés is történt a Bükki Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park területein: Aggtelek, Szilvásvárad környékén, valamint Bükkalja környéki településeken véltek barna medvét felfedezni.
Idén november elején is érkezett jelentés medveészlelésről a Bükkből, akkor a kihelyezett vadkamerák is igazolták az állat jelenlétét. Miskolcon pedig egy játszótér közelében kószált nemrégiben barna medve.
„A Kárpátok barnamedve-populációjának növekedésével, terjedésével és a faj élőhelyeit érintő, részben emberi hatások következtében az elmúlt két évtizedben egyre több barnamedve-előfordulással kapcsolatos hazai megfigyelésre került sor”
– tájékoztatott Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi gerinces zoológiai szakreferense.
Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgató professzora beszélt a medvékről a hirado.hu-nak. A portálnak elmondta,
fenntartja korábbi véleményét, miszerint a medvék már Magyarországon is szaporodnak. Az állatnak ilyen gyakoriságú és ekkora területet érintő előfordulása nem lehetséges úgy, hogy ne legyen Magyarországon szaporodó pár vagy egyed.
A szakember szerint az Északi-középhegység területein, a Kárpátok déli nyúlványain nagyon gyakran észlelik ezt a nagy ragadozót. Ezek a helyek szomszédosak a barna medve jelenleg ismert állandó elterjedési területével. Amíg az állomány növekszik, addig az észlelések gyakoriságának növekedésére számíthatunk.
A professzor úgy véli, együtt kell élni a barna medve jelenlétével, de le kell fektetni ennek a szabályait, hogy ne legyen olyan helyzet, mint Erdélyben.
Heltai Miklós szerint még nem tudni, hogyan hat majd a magyar erdők élővilágára a ragadozó visszatelepedése. Mivel főként a szarvasfélék borjait, gidáit zsákmányolja – tavasszal sok fehérjét fogyaszt, s az ellési időszak ekkorra esik –, ezek állományára hatással lehet. Nyáron a bogyók, gyümölcsök, ősszel és télen pedig a kukorica vagy a makk a fő élelemforrása – írja a heol.hu.
