Biokertész: Az égszínkék, ehető virágú vadcikóriát már az ókorban is ismerték

A mezei katáng, zalaiasan katángkóró, alias vadcikória (Cichorum intybus) teája önálló italként is megállja a helyét, de a keverékek egyik fontos összetevője is lehet.

Könnyen beszerezhető, hiszen úton-útfélen megterem. Arra viszont ügyeljünk, hogy olyan területről gyűjtsük, ahol nincs kitéve olyan szennyezésnek, mint az autóutak mentén, gyártelepek közelében vagy városi közterületeken. A gyökereket csak késő ősszel vagy kora tavasszal ássuk ki, vigyázzunk, hogy ne folyjon ki belőle sok tejnedv, ezért hosszában vágjuk ketté és úgy szárítsuk meg. A leveles szárát és a virágát zsenge állapotában szedjük, és fénytől védett helyen szárítsuk, hogy a virágok ne fakuljanak ki. A katángot már Egyiptom első fáraói is kedvelték, eleinte csak zöldségként hasznosították, levelét és virágát levesként és salátákban tették az asztalra, a gyökerét, mint a paszternákot készítették el.

A tudósok hamar felismerték a gyógy­erejét is, az arabok már hashajtóként is hasznát vették, a görögök és a rómaiak pedig májvédő medicinát készítettek belőle – a természetgyógyászok napjainkban is ezzel próbálják helyrehozni az alkohol okozta májkárosodást. A napóleoni időkben a pirított gyökerekből fenséges kávépótlót készítettek. A katánglevelek csípős, kesernyés ízűek, kellően feldobják az unalmas salátákat. Az égszínkék, szépséges virágok ehetők, jól mutatnak a salátástálakban, rizses ételekben. A katáng­gyökér nem csak formára, ízre is hasonlít a paszternákhoz, s ugyancsak gazdag ásványi sókban, lipidekben, B-, C-, K- és P-vitaminban, vasban, káliumban, kalciumban, foszforban és nátriumban. Számos európai országban leveszöldségként termesztik, Belgiumban különösen nagy a nemesített cikória kultusza: a megtisztított vastag gyökereket felszeletelik, kemencében vagy sütőben megszárítják, majd pörkölik és őrlik. Hideg vízben teszik fel főni, vigyázva kevergetik, mert könnyen kifut, ha a habját „elfőtte”, hagyják a zaccot leszállni, majd leszűrik. Az eredmény gazdag, aromás ízű, koffeinmentes ital, ami tejeskávénak is kiváló és a gyerekek is fogyaszthatják – a receptet a vadóc katáng gyökerével akár mi is kipróbálhatjuk.

A katángból legegyszerűbben azonban teát készíthetünk: egy kiskanál aprított gyökeret (szárból, levélből vagy virágból egy evőkanállal) egycsészényi vízben legalább 5 percig kell főzni. A gyökér közel hatvan százalékban inulint tartalmaz, valamint cukrot, glikozidot és keserűanyagot is – a fűdrog hasonló, de enyhébb hatóanyagú. (Az inulin a fruktánok csoportjába tartozó vegyület. Ezek az anyagok ellenállnak a humán emésztőenzimeknek, ezért ezeket a szénhidrátokat a nem emészthető oligoszacharidok osztályába sorolják, írja a hazai gyógynövénylap internetes oldala.)

A gyökér főzetéről úgy tartják, hogy étvágygerjesztő, emésztést serkentő, gyorsítja az epeműködést, vízhajtó hatású, csökkenti a magas vérnyomást és a koleszterinszintet. Nem árt észben tartani azt a meglepő tényt, hogy India egyes vidékein a cikóriateát a férfiak fogamzásgátlóként isszák.

A cikória leveléből gyógyító borogatás készíthető, csökkenti a gyulladást, a ficamok duzzanatát, jó hatással van a köszvényes testrészekre, a természetgyógyászok kiegészítő kezelésként alkalmazzák különböző bőrbetegségekre.

Egy régi gyógynövényes könyvben leírtak szerint a katánglevél a sebbel járó sérülésekre is jó, sőt meleg vízben áztatva leviszi a gyulladást a szemről is. A magvak pedig, mire beérnek, nagy mennyiségű gyulladáscsökkentő olajt halmoznak fel. A prebiotikus hatása miatt a katáng az egészségvédelemben hasznosítható besorolású növények közé tartozik.