Testébresztő szeniortánc: pozitív drog idősebbeknek

Közéjük tartozik Kiss Erzsébet egykori debreceni kézilabda-játékos és -edző, aki sportmisszionáriusnak nevezi magát. Ezekben a napokban Nagyatádon a szépkorúak táborában tartott tréningeket, ahol zalai résztvevők is tanulhattak tőle.

A Siklósi Judit vezette Zalaegerszegi Egészség Egyesület Életmód Klubjának tagjain kívül Edelényből, Székesfehérvárról, Zebegényből, Debrecenből érkeztek a táborlakók, akik a helyi fürdőt is birtokba vették a vízi tornához, a szállodát a szeniortáncestekhez, a környéket pedig a nordic walking sétákhoz. A zalaiak megosztották a többiekkel a tavaszi kényszerű karantén ideje alatt alkalmazott, „Maradj otthon, tornázz velünk” és a „Táncot kedvelők” elnevezésű közös online torna- és táncórák tapasztalatait, amelyeket megerősített Kiss Erzsébet. Aki a Nyugdíjasokról nyugdíjasoknak címet viselő, e korosztálynak szóló legújabb könyvében sorstársak beszámolóival fűszerezve mutatja be a túl korán beszűkülni, besavanyodni, megbetegedni nem akaró hatvanasok-hetvenesek-nyolcvanasok számára követendő metódust: annak ellenére, hogy a nyugdíjjal gyökeresen átalakul az élet, még maradhatunk saját mindennapjaink főnökei.

Mi segíthet a változás feldolgozásában? Kiss Erzsébet azontúl, hogy a napi, természetesen az egészségi állapothoz igazodó mozgásra teszi a hangsúlyt, vázolja a kutyatartás, az új környezet, azaz a költözés, az új hobbik, főleg az alkotói tevékenység, a kertészkedés, az írás, a túrázás, az utazás, a hitélet és persze az unokázás jelentőségét. Azt javasolja, keressük a közösségeket, az embereket, kössünk új ismeretségeket, hiszen a felsoroltaknak is ugyanaz a központi elemük: az eleven kapcsolat, amely ellenhat a magánynak, sőt, a gyász feldolgozását is elősegíti.

– Tudjuk önről, hogy a keleti mozgáskultúrákkal is szorosabb ismeretséget kötött. Miért? – kérdeztük a telefonos interjú alkalmával.

– Negyvenöt éves voltam, amikor észrevettem, hogy romlik a szemem. Utánanéztem, mit tudok én magam tenni a látásromlás megállítása érdekében, azóta alkalmazom naponta azt a mindössze négy mozdulatból álló 5 perces szemmasszázst, amely biztosítja, hogy szemüveg nélkül éljek.

– Kiss Erzsébet a módszert a hazai iskolai rendszer számára is hasznosnak tartaná, több ismerőse van, aki gyerekkorában szemüveget viselt, felnőttként, a módszernek köszönhetően, nincs rá szüksége.

– A nemrég elhunyt Eöry Ajándok professzorral járhattam 1991-ben Kínában, akkor tanultam meg a meridián tornát egy világkongresszus alkalmával, amely akár betegségekből is meggyógyíthat – folytatta a tréner, hozzátéve, ő maga is középkorúan érezte meg, hogy ki kell lépnie a versenycentrikus, pörgős világból, ha még egészségesen szeretne élni, s nem betegségekkel, az egészségügyi intézményeket mind gyakrabban látogatva.

– A prevencióra teszem a hangsúlyt, és úgy látom, ezt a mai kormányzat is fontosnak tartja, támogatott programokkal siet az érintettek segítségére – tette hozzá. – Jóllehet azzal is számolnunk kell, hogy akad, akit nehéz kimozdítani otthonról, ezért is üdvözlendők a nagyatádihoz hasonló együttlétek. Ma az időseket a tévé előtti fotelból, a fiatalokat a számítógép elől kell kirobbantani.

Kiss Erzsébet a hozzá fordulóktól először azt kérdezi, felkészültek-e a nyugdíjas évekre. Különböző válaszokat kap a nőktől és a férfiaktól. Sajnos utóbbiak sokkal szemérmesebbek, nehezen váltanak, kevéssé igyekeznek a derűs elfoglaltságokat nyújtó közösségekbe, így hamar elmegy az életkedvük, marad a tévé és sajnos az alkohol.

Ha már derű...

– A szeniortánc ma már világszerte hódít, jótékony hatása nem vitatott, de mi a titka?

– Gondoljon bele, megszólal a zene, pezsdíti a lelket, s a lábat, kezet is mozgásra ingerli. Visszahozza a fiatalkori élményeket, pozitív emlékeket hív elő, kényelmesen átmozgat. Testébresztő, társas kapcsolatokat erősít, ami az érzelmi háztartást stimulálja. Lassítja a demenciát, hiszen igénybe veszi az orientációs képességeket, az egyensúlyérzéket, a lépések megjegyzése okán a memóriát. Én egyszerűen pozitív drognak hívom. Németországban 30-40 éve alkalmazzák, tanítják. Idehaza is sokan vannak már, aki tanulták, tanítják, mint például önöknél Egerszegen Siklósi Judit. Az lenne a fontos, hogy az adott településeken az intézmények, egyesületek, önkormányzatok is lássanak ebben fantáziát, így kevesebb munkát adva a kórházaknak.