2023.06.20. 17:30
Országos kosárfonó tábor Gébárton
Az első nap termékei, azaz légies fűzfavessző lámpabúrák hevertek az asztalon, a szorgos kezek pedig már a következő darabokat, a bevásárlókosarak alját fonták ottjártunkkor. Hétfőn kezdődött és péntekig tart az országos kosárfonó szaktábor a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóházban, amit az NKA és a Csoóri Sándor Alap támogatott.
Felvételünkön Legeza Márta (középen) a haladó csoport tagjainak ad technikai segítséget, balról a budapesti Sebestény Rita, jobbra Steierlein Márta, aki az Őrségből érkezett
Fotó: Pezzetta Umberto
Vigyázva közlekedtünk a haladó csoport tagjai között, figyeltünk, nehogy valakinek a munkájára lépjünk. A vesszőket gyakorlottan fonták, hajtották, ám azért nekik is elkelt a szakmai segítség. Legeza Márta kosárfonó, a Népművészet Ifjú Mestere második alkalommal érkezett Zalaegerszegre.
– Egy évvel ezelőtt főleg a hagyományos üveg befonás technikáit sajátították el, ezen kívül megmutattam a berakás típusokat, szegés- és gyűrűzési módokat. Azokat a fogásokat adtam át és adom át a mostani alkalommal is, amit a mestereimtől tanultam. Mutattam újdonságokat, amit az Erasmus pályázatos külföldi utak során tanultam Norvégiában, Franciaországban, Dániában, Németországban – sorolta a népi iparművész, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének néprajzos munkatársa. – A lámpabúrák speciális felkarózással készültek, aminek lényege, hogy egy késhegynyi hosszban elvékonyítjuk a szálakat, amik saját magukat ölelik fel – mondta Legeza Márta, akinek színvonalas használati tárgyait múlt nyáron láthattunk a házban nyílt kiállításon. A kézművesek főleg hántolt, főzött vesszőkkel, a gyakorlottabbak héjas vesszőkkel is dolgoznak, azok rusztikusabb hatást keltenek.
A legfiatalabb, budapesti táborozó Máj Zsófia egerszegi nagyszüleinél tölt el néhány hetet. Tavaly kezdőként, most pedig már haladóként ügyeskedett. A vásárosnaményi nyugalmazott könyvtáros, Konczné Czizmadia Borbála évek óta gyűjti a fonott kosarakat. A televízióban látta Legeza Márta munkásságát, s elhitte neki azt, hogy saját maga ugyanúgy képes elkészíteni egy fűzfavessző kosarat. Vele és a többi kezdővel a földszinti műhelyben Dulics Margit kosárfonó népi iparművész foglalkozott.
– Nehéz fizikai munka a kosárfonás, valóban. Emellett akik már egyszer elsajátították az alapokat, azok jó, ha folyamatosan gyakorolnak, különben elfelejtik a lépéseket. Idővel mindenkinek kialakul a sajátságos formavilága. Nincs két egyforma fonás – mondta a Lentiben élő, Király Zsiga-díjas kosárfonó.
Sok éve működik szakkör a házban, az ő kívánságukra jött létre immáron második alkalommal a tábor. A felhívás nagyon népszerű volt, a tábor hamar betelt, a nyugat-dunántúli régión túl a fővárosból, sőt még Szabolcsból, Somogyból is érkeztek jelentkezők. Közülük 14 fő a haladó, öt fő a kezdő csoportot választotta, összegezte érdeklődésünkre Pozvai Andrea szervező.
Kosárfonó tábor
Fotók: Pezzetta Umberto