Kissé módosultak a házasságkötési szokások

- Zalaegerszegen az év első felében a korábbi évekhez hasonlóan zajlottak a házasságkötések. A januártól áprilisig tartó időszak gyengébb volt, majd május-júniusban kezdett felfutni az esküvői szezon – mondta Vass Mónika, a Polgármesteri Hivatal anyakönyvi és nyilvántartási csoportjának csoportvezetője. A július kevésbé számított erős hónapnak, s az augusztus is alacsonyabb számokat hoz, mint a korábbi esztendőkben. Vass Mónika kiemelte, vannak jól látható változások. A 20-25 évesek számára a régi hagyományok már kevésbé tűnnek fontosnak, nem tartják lényegesnek a hatalmas lakodalmat, s a vele járó vendégsereget. A díszteremben megrendezett klasszikus menyegzőknél is kisebb létszámú a násznép. 

Ezt valószínűleg a pandémia alatti korlátozások is eredményezték. Nagyon sok a hivatali munkaidőben történő házasságkötés, ami azt jelenti, hogy nagyrészt két tanúval egy irodában mondják ki a párok a boldogító igent. S nem csak az ifjak házasodnak így, 20-tól 70 éves korig sokféle életkorú igénylővel találkoznak. Munkatársaikhoz a párok extra kéréssel ritkán fordulnak. Különlegesnek minősülhet viszont, ha a házasodók kutyája viszi be a gyűrűket a szertartásra. Olyan is előfordul, hogy Zalaegerszeg közigazgatási területén, ám egy külső helyszínen kívánják tartani a kézfogót, ennek lebonyolításában a hivatal dolgozói természetesen készséggel segítenek. 
- A Covid után talán kezd kissé visszatérni a járvány előtti házasodási kedv – ezt már Cser György felelte kérdésünkre. A Nagykanizsán élő vőfély szerint az utóbbi időben a házasulandók egy része ceremóniamestert hív, ám akik igazi magyar esküvőt szeretnének, azok vőfélyt keresnek és kérnek fel a lakodalomba. Úgy véli, a régi típusú esküvőnek csodálatos és megható részei vannak. 

Ezek egyike a lányos házhoz köthető, amikor kikérik az arát, akinek a nevében a vőfély szép és megható versekkel búcsúzik a szülőktől, nagyszülőktől, barátoktól. Vőfélyt inkább a kisebb településeken hívnak, ott még a rokonság is jobban ragaszkodik ehhez a tradicionális szereplőhöz. Az is számít, hogy ki mennyire szeretné megtartani a magyarságát. Cser György munkája során olyan szokásokat csempész a ceremóniába, mint a vacsora előtti köszöntés, ahol nemzeti színű szalaggal átkötött kenyeret ad át az ifjú asszonynak, a férjnek pedig hasonlóan ékesített magyar bort nyújt át. Szerinte ezeket a szimbólumokat nem szabad elfelejteni, s azok, akik vőfélyt hívnak, bízhatnak abban, hogy így életük egyik legfontosabb eseménye igazán emlékezetes marad. 
S hogy miként történik a legjobb pillanatok megörökítése? Zóka Pál zalaegerszegi fotóst többnyire fél vagy egy évvel a menyegző előtt bízzák meg az ügyfelek a fotózással. 
Ezek a hónapok számára erősek, majdnem minden hétvégéje foglalt. A mostani lendület – mint fogalmaz - még szeptemberben is kitart. Sokszor foglalkozik kreatív munkákkal, az esküvő előtti vagy utáni időszakban, s a legelképesztőbb álmokat, elképzeléseket is segít megvalósítani. A választék széles. Készítenek romantikus hangulatú képeket ismert nevezetességeknél, műemlékeknél, illetve erdős területeken és vízparton. Mint Zóka Pál mondja, a Balaton nagyon megy itt a környéken, de ha kell, Ausztriába és más külföldi helyszínekre is elutaznak. A fényképész szereti a romosabb, elvont kompozíciókat, ilyenkor elhagyott gyárépületek, létesítmények adják a hátteret. 
A fotográfus hangsúlyozza, a produkció mindig közös, a pár személye nagyon sokat jelent, életmódjuk, személyiségük, küllemük mind-mind meghatározza, hogy milyen fényképek születnek. Úgy gondolja, manapság a piac óriási lett, sokan hobbifotósként űzik a szakmát. Az előrelátó kliensek azonban tudják, ha igazán egyedi és lélegzetelállító felvételeket akarnak a nagy napról és a készülődés mozzanatairól, akkor tapasztalt, elismert szakembert kell választaniuk.