Kék buszok a Zala Volán Zrínyi úti telephelyén - fotógaléria

1971 szeptemberében 180 négyzetméter alapterületű, 14 szobás „kis irodaház” épült fel. Az előregyártott elemekből készült épületben a darabáru, valamint a beruházási osztály 30 fős irodai csoportja kapott helyet. 1973 nyarán elkészült a telep csatornahálózata, az augusztusban átadásra kerülő kazánházon is az utolsó simításokat végezték, valamint elkezdődött a 36 méter hosszú szerelőcsarnok építése is. 1975 januárjában már a technológiai szerelés folyt a vállalat új telephelyén. A 2x36 és 2x18 méteres javítópálya, gépkocsimosó, szennyvíztisztító, valamint az üzemanyag-tároló átadását április 4-re tervezték.

A Zalai Hírlap 1982. november 2-ai lapszáma már beszámolt róla, hogy a Volán 16-os Vállalat Baki úti telepének revíziós műhelyében naponta 114 autóbuszt ellenőriznek. A forgalomban csak a világítás, a futómű és a biztonsági berendezések vizsgálata után vehetnek részt a kocsik. De nemcsak az építkezésről és karbantartásról szóltak a tudósítások, hanem az új autóbuszok beszerzéséről is: „A Volán 16. számú Vállalat nyolc BKV-s autóbuszt vásárolt. A zalaegerszegi utcákon már látható kék színű járművek a Budapesti Közlekedési Vállalatnál feleslegesek voltak, s mivel már 2-3 évet futottak is, jóval olcsóbban lehetett megkapni őket. Egy új Ikarus-busz ára 1,3 millió forint, ezek a használtak 150 ezer forintba kerültek. A zalaegerszegi üzemigazgatóságon kapott tájékoztatás szerint a szokásos középjavítással – ez átlagosan 100 ezer forintba kerül – 3-4 évvel meghosszabbítható az életük. Gazdasági megfontolásból a felújított buszok a csúcsidőszakon kívüli forgalomban a nagy értékű csuklósokat váltják fel, akkor, amikor a forgalomszámlálási adatok szerint elegendő a szólókocsi.” (Zalai Hírlap, 1983. február 16.)