100 éve hunyt el Nagyatádi Szabó István

A hat elemit végzett, református napszámos családból származó csokonyavisontai születésű Szabó István 1908-ban hívta életre a Somogy megyei Kisgazdák Egyesületét, a kaposvári vasútállomás füstös restijében. Egy év múltán Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárttá alakultak.

A történelmi szituációnak köszönhetően a kisgazdák számos olyan nem feltétlen agrárkövetelést is zászlójukra tűztek, mint az általános, egyenlő és titkos választójog és a progresszív adózás szükségessége. Kifejezetten agrárérdeknek tekinthetjük viszont az ingyenes népoktatás bevezetésének szorgalmazását és nem utolsósorban, a legfőbb vágyat: a nagybirtok állami megváltását. Erős hangon, határozottan fogalmazva a következőket írta 1909-ben:

Nagyatádi még a Monarchia idején lett képviselő, ám pártja 1920 után kezdett "izmosodni". Az akkor már többszöri földművelésügyi miniszteri tárcát betöltő Szabó István kisgazdái az 1920-as választásokon relatív többségbe kerültek. A kis- és középbirtokos parasztság érdekeit képviselték, de a hagyományos uralkodó elit befolyása ekkor is mérvadónak bizonyult. Egyetlen modus vivendiként a kisgazdák beolvadtak a Keresztény Blokk nevű pártegységbe, sajnos ezzel elveszítve önálló arculatukat. Nagyatádi neve kapcsán ebben az időszakban legtöbbször az 1920-as földreformtörvényt emlegetik, amelyet inkább egy kerettörvénynek nevezhetünk. A magyar földbirtokrendszeren nem változtatott. Az vitathatatlan érdeme viszont, hogy negyedmillió földműves házhelyhez s több mint 400 ezer igénylő átlagosan egyhektárnyi termőföldhöz juthatott.

A kisgazdavezér azt már nem élhette meg, hogy egykori párttársai a blokkból kilépve 1930-ban önálló kisgazdapártot alapítottak. A vezetők közt már ott találhatjuk a későbbi elnököt, Tildy Zoltán református lelkészt, még később köztársasági elnököt és Nagy Ferencet, aki aztán a kommunisták által kreált monstre kisgazdaper egyik menekülő áldozata lett. A második világháború után, 1945-ben Tildyék fényes győzelmet arattak, igen nagy fölénnyel: 60 százalék körüli aránnyal. Ez a nagy győzelem okozta egyben a vesztüket is, a kommunisták elsőként kezdték őket „szalámizni”.

A kisgazdák egy részét a Gulagra vitték, sokukat bebörtönözték, többen emigráltak. Az 1956 szülte remény is gyorsan szertefoszlott. Holott Nagyatádi Szabó István utódai, szellemi örökösei, Tildy, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Varga Béla és Horváth János nemcsak parasztpárti politikusok, valódi kisgazdák voltak, hanem széles látókörű, européer típusú, művelt "koponyák". Mégha sokszor zátonyra is futottak a kisgazda törekvések, láthatjuk, hogy milyen kiváló képviselete volt egykoron a magyar agráriumnak. S mindez Nagyatádi Szabó Istvántól indult el a 20. század elején, Somogyból, egy sokak által kevésbé ismert szép településről, amit akkor Erdőcsoknyának hívtak. Nagyatádi itt hunyt el, 1924. november 1-jén. Utolsó évei nagy nehézségekkel teltek: bár Bethlen István miniszterelnök megpróbálta meggyőzni a kormányban maradásra, távozott posztjáról. Tisztessége, hajlíthatatlansága ellenére, Esküdt Lajos nevezetű titkára miatt a korszak legnagyobb panamabotránya árnyékolta be – indokolatlanul – jó hírét. Sírja Csokonyavisontán található, temetésén Bethlen István is jelen volt, Ravasz László református püspök pedig így búcsúztatta: „Szerette a földet, mint minden magyar gazda, és nem magának szerette, hanem fajtájának. Szerette fajtáját, és a magyar gazda önérzetének emelésére, politikai súlyának gyarapítására senki annyit nem tett, mint ő. De azért soha sem izgatott. Nagyobb az erők fegyelmezésében, mint felindításában. Mindenki meg akarta őt nyerni, mindenki félre akarta őt tenni, de az ő pályája egyenes volt, mint a hivatása. Nemzeti csapás, hogy élete előbb végződött be, mint küldetése."

A Kossuth téren, a Földművelésügyi Minisztérium előtt szobor formázza (bár a diktatúra idején raktárba helyezték), egykori szülőfalujában emlékház tiszteleg szellemi öröksége előtt. Kaposváron a két háború közötti időszakban szobrot emeltek tiszteletére, 1934-ben, de az emlékművet a kommunizmus idején, 1949-ben eltávolították. Mert ahogy a korabeli híradásban olvashatjuk, Nagyatádi nem más volt, mint egy kulák, az ezerholdas grófok kiszolgálója és a dolgozó parasztság árulója.... Így múlt el a világ és a magyar kisgazdák dicsősége, a diktatúra képviselői szerint, de ez nem jelenti azt, hogy az utókor elfeledheti Nagyatádi Szabó István példaértékű alakját, tevékenységét. Szellemi iránymutatása mellett, az 1990-ben a parlamenttel szemben visszaállított Nagyatádi szobor talapzatán álló – a politikustól származó – idézet szintén megfontolandó lehet a 21. században is:

dr. Kovács Emőke