2 órája
Gondozott történelmi és táji látnivalók
A város mindig kedveskedik látnivalókkal, nem csak az itt telelő vadlúd sokadalom alkalmával, hiszen Tata a „Vizek Városa”, ahol a természeti és az épített környezet egymásba fonódik. A város közepén, a tó partján látható Magyarország legjelentősebb vízi vára, az Öreg-tótól nem messze van a Cseke-tó, amely körül a város angolparkja létesült az 1700-as évek második felében, s ma is kedvelt kirándulóhelye a városnak. A napokban ide látogattunk, s élményeinket ajánljuk olvasóinknak.
A tatai vár az Öreg-tó éke, sokan sétálnak el mellette a tó és a vár közötti sétányon, de kevesen veszik a fáradtságot arra, hogy megnézzék, mit rejtenek a várfalak. Pedig érdemes belépni e történelmi épületbe, s alaposabban megismerkedni mindazzal, amiket a vár termei őriznek. Hinnék, hogy van itt egy olyan szoba, amelyik az egykori Római Birodalom idején, a környéken készült falfestményt próbálja megidézni?
A vár története kuriózum, érdemes rácsodálkozni azokra a makettekre, amelyek a Jagelló-kori, a Zsigmond idei, no és a Mátyás királyi időszak várát jelenítik meg. A tatai várról feljegyzeték, hogy a vízi várat, Luxemburgi Zsigmond király építtette 1397–1409 között, talán a Lackfi család korábbi erődítményének helyén. A Zsigmond által emelt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, várnak csak a délkeleti szárnya áll, hozzá csatlakoznak a többi rész feltárt alapfalai. A vár körül 12–14 m széles árkot ástak, amelybe a tó vizét vezették. A tóra néző délkeleti szárny előtt pompás kilátást biztosító árkádos terasz épült. Mindezeken túl a termek is új, díszesebb belső kialakítást nyertek. Ezek többsége elpusztult, vagy átépítették. Szerencsére a 18-19. századi átalakítás során jó néhány építészeti részletet (faragványok, ajtó- és ablakkeretek, kerengőkorlát, kályha- és edénytöredékek stb.) megőriztek, illetve megtaláltak. A szakértők szerint, a Mátyás-kori átalakítással az épület igazi reneszánsz várkastéllyá alakult, ahol a király tavaszonként szívesen megpihent.
A mohácsi csatavesztés után az épület új funkciót kapott: a dunántúli végvárrendszer egyik fontos láncszemét alkotta.
A portyázó török csapatok Tata környékét és magát a várat is a csatát követően feldúlták, majd Szapolyai kezére adták. Az ország megszállása során az oszmán hadak jelentős pusztítást végezve, 1543-ban foglalták el, de a falak lerontását követően üresen hagyták. Legkésőbb, 1546-tól már ismét magyar helyőrség állomásozott benne. 1551 augusztus 10-én Kászim budai pasa a mintegy 10 ezer fős hadával körül zárta, de elfoglalni nem tudta. Végül 1558. május 17-én egy meglepetésszerű éjjeli támadás során a törökök elfoglalták, és a tatai védőket mind levágták.
A várkastélyt a Habsburg hadvezetés megbízta itáliai hadmérnökök igyekeztek az ágyúkkal vívott harcászat szabályainak megfelelően megerődíteni. Lebontották a magas tornyokat, köveikből alacsony, de vastag falú bástyákat építettek. A keresztény kézre jutott és 1699-ben lebontásra ítélt vár, 1704-1705-ben kuruc kézen volt. Utolsó katonai ostromára 1705-ben került sor, amikor a várbeli hajdúk kaput nyitva Vak Bottyán kuruc generális csapatainak, együttes erővel levágták a védekező császári zsoldosokat.
1965-ben indult meg a vár ásatása és feltárása. A vár falain belül most is ásnak, a földhányások mentén falmaradványok bukkantak elő. 1974-ben, a Kuny Domokos Múzeum a vár tíz termében megnyitotta állandó és időszaki kiállításait. 1997-ben nyílt meg a római, Pannónia provincia, Brigetio településéről származó, freskókkal gazdagon díszített belső tér rekonstrukciója, amely teljességével, a múzeum Európa-szerte egyedülálló kincse. A 2. századból származó töredékeket 1961-ben találták Szőnyben, a pompeji stílusú falképek a görög mitológia témáit dolgozzák fel.
A vár földszinti kiállítótermeiben még a korábbi kiállítás részeként ajánlott római és középkori kőtár, illetve régészeti emlékeket bemutató tárgyak láthatók, amelyek között gyönyörűen faragott kőoszlop fejekre csodálkozhatunk rá. Itt található például, Nagy János szobrászművész Mátyás király erőt sugárzó lovasszobra is.
2000-ben új tárlat rendezése kezdődött, az épület részleges felújításával, rekonstrukciójával párhuzamosan. Gyönyörű a lovagterem, de a torony legfelső emeletén látható világos, ablaksorával a tóra kitárulkozó tér is látványos. Egyedi Varga Edit műtárgyfotós, a múzeum vezető fényképészének munkája, s a megjelenített tárgyak közül pazar a19. századi Port-pouri francia porcelán váza, vagy az ugyancsak 19. századi francia porcelán Szép kertésznő. A gazdag kiállított látnivaló mindegyikére a hely szűkössége miatt nem lehet kitérni, ehelyett adjunk szót a szervevőknek, akik így invitálnak: „A város géniuszainak életútját követve térképek és városképek segítségével bontakozik ki Tata múltjának jelenbe vezető útja. Ehhez az utazáshoz kívánunk a város ismerőinek, barátainak, vendégeinek tanulságos, tartalmas időtöltést!”
A történelmi termekben való nézelődés után, jól esik magunkba szívni az angolkert párás levegőjét, sütkérezni az öreg fák között beszűrődő októberi napfényben, leülni a Cseke-tó valamelyik padjára, s elmélázni a víz fodrozódásában. Elgondolkozni azon, hogy a hely ahol az időnket töltjük Magyarország első angolparkja, amelyről a következőket tudjuk meg:
Magyarország első angol típusú kertjét az Esterházy-család megbízásából Bőhm Ferenc uradalmi mérnök telepítette 1783-ban. A kertbe különleges növényeket hoztak a világ minden tájáról. A középkor merev, szigorú formavilágú franciakertjeit a 1700-as években kezdték felváltani a sokkal természetközelibb angolkertek. A fákat és bokrokat már nem művészien, szabályos mértani rendben ültették és nyírták. Sokkal inkább arra törekedtek, hogy minden nézőpontból szép látványt nyújtsanak a növények, ezért jól megtervezett csoportokban ültették azokat. A kert kialakításánál Tatán is maximálisan figyelembe vették a természeti adottságokat. Az itteni források feltörő vize és a Cseke-tó miatt elsősorban vízkedvelő növényekkel népesítették be a parkot. A máig kedvelt szomorú fűzek első példányai is ekkor érkeztek hazánkba a messzi Japánból. Az Angolpark legkorábbi épülete a Kiskastély, amely eredetileg nyári laknak épült, copfstílusban. Az Esterházy-család itt töltötte a nyarait, a Fellner Jakab által elkezdett, majd Grossmann József által 1784-ben befejezett kastélyban.
Az Angolpark északi részén, nem messze a tótól találjuk a Charles Moreau által tervezett romantikus műromokat, amelyek igazi romok – többek közt a közeli, 12. századi vértesszentkereszti román kori apátság oszlopainak és pillérjeinek – felhasználásával készítették. Ugyancsak Charles Moreau tervezte a tó déli partján álló, 1840 körül épült, romantikus stílusú Török Mecsetet.
A helyi párás, nyirkos, londonihoz hasonló mikroklíma miatt 1948 májusában itt jelölték ki az Olimpiai Edzőtábor helyét. A sikeres 1948-as londoni olimpiai szereplés után a tábort teljesen kiépítették, és 1951-ben adták át a sportolóknak. Ezután folyamatosan fejlesztették: szállodai rész, konferencia terem, tornacsarnok, futófolyosó, új labdarúgópálya, öttusa lőtér létesült. Napjainkban már fedett uszoda, fedett teniszpálya is segíti a sportolók felkészülését. A magyar sport egyik fellegvára lett…
Az angolparkot szeretik a helyiek. Most éppen hangos gyermekzsivaj veri fel a csendet, amelyre a szomszédos padon ülő pecás is felkapja a fejét. A tó körüli sétányon iskolásoknak rendeznek futóversenyt…
Tata vára és angolkertje
Fotók: Győrffy István