Night clubok és a balatoni hekk a Kádár-korszakban

Élenjárónak számított Siófok, ahol ebben az időszakban már megnyitotta kapuit a Matróz étterem, a Hableány, az Orion bár. De Siófokon nyílt éjszakai mulató, azaz sztriptíz bár is, a leghíresebb a Hotel Európa szomszédságában található Éden bár lett, amely 1966-tól várta a látogatókat. Hasonlóképp kedvelték a látogatók a siófoki hajóállomáson található Pipacs bárt is. Szükség volt ezekre a szórakozóhelyekre, hiszen ebben az időszakban még Reza Pahlavi sah és felesége vagy Elizabeth Taylor is megfordult a siófoki szállodasoron. Egy korabeli híradás szerint: „Pipacs bár, Éden bár, Borharapó, Matróz, Keringő és még sok-sok rangos mulató között lehet válogatni. Rengeteg a szórakozóhely, valamennyibe jut vendég is. Nem is kevés, fél tízkor a siófoki Pipacs bár előtt már hosszú tömött sor várja a bebocsájtást. Türelmesek, akár félórát is várnak, csakhogy a szerencsések közé jussanak, akik az éjszakát itt tölthetik. A Borharapó megtelt. A Balaton-cukrászdában már egy széken ketten is ülnek. Vannak, akiknek éppen így jó...” Időközben sorra nyíltak a déli parti szórakozóhelyek: Szántódon a Paprika, Bogláron a Keringő Bár, később Fonyódon a híres Gyöngyhalász. A szórakozóhelyeket egy állami tröszt, az ún. Pannónia Vendéglátóipari Vállalat üzemeltette.

A korabeli propaganda megtévesztőnek tűnhet, mintha elítélné a szórakozást a tónál, holott a vezető politikusoknak éppen a bevétel növelése volt a célja a szórakozóhelyek létesítésével. Ezen elv mentén kezdték meg a további építkezéseket. Sajátos balatoni építménynek számítottak az ún. Delta éttermek – háromszögalakú kupolájuk miatt kapták ezt az elnevezést –, melyből három is volt a tó partán: 1968-ban Siófokon, 1969-ben Fonyódon és Balatonmáriafürdőn létesültek Delták. Belül étterem, bár és night club foglalt helyet. A Delták különlegessége abban állt, hogy egész éves nyitva tartással üzemeltek, míg az éjszakai bárok szezonálisak voltak (21.00-kor nyitottak és hajnal 4.00-ig üzemeltek), de a szilveszteri időszakban azokat is kinyitották.

Az 1980-as években a tavon elindultak a diszkóhajók, tömve voltak a szórakozóhelyek, ahogy Rákász Béla, a korszak egyik legelső és legismertebb DJ-je emlékezett erre az időszakra: „Május elején a Matrózban kezdtem és nyár végéig, minden este játszottam. Ez volt a balatoni

szórakoztatás aranykora, ekkor nyitott ott a közelben a Csikó bár, a Pipacs bár, a Moulin Rouge, de a legtöbben mindig nálunk voltak, mert nekem a szórakoztatás volt a legfontosabb. Népszerű számokat játszottam, de becsempésztem egy-egy színvonalas zenedarabot is (Queentől, Mike Oldfieldtől).”

A szórakozóhelyeken kívül neves vendéglátóhelyek és éttermek működtek a tó körül. Az utasellátókon és balatoni büféken kívül a turisták szívesen tértek be a badacsonyi Poharozóba vagy a Tátikába és a Hableányba. A korban modernnek számító épületek a Balaton nevezetességeivé váltak, ilyen volt a szepezdi Sellő vendéglő vagy az almádi Pannónia étterem. Nehezen lehetett asztalt kapni a szárszói Véndiófában és a lellei Becsali csárdában úgyszintén. A két háború közti időszakban virágzott a balatoni vendéglátás, változatos ételeket szolgáltak fel, elsősorban helyi alapanyagokból. A Kádár-korszakban a kínálat leszűkült a magyaros ételekre, idővel a balatoni halakat a hekk váltotta fel. A korszakban az Argentínából származó és onnan behozott halfajtát több helyen is balatoni hekk-ként hirdették. A hekk behozatalára a nagymennyiségű magyar hal-export miatt volt ekkora szükséges. Így vált a „balatoni hekk” a sör és a lángos mellett a tavi büfék legfőbb kínálatává.

A night clubok, diszkók, bárok mellett a tó környékén a fiatalok KISZ-táborokban, építőtáborokban és a zánkai úttörőtáborokban igyekeztek „elsajátítani” a szocializmus ideológiai alapvetéseit. Láthattuk azonban, hogy a fenntartható szocializmusnak komoly ára volt, amit leginkább külföldi valutában mértek. Talán ez a sajátos balatoni szórakozóhely-körkép mutatja be leginkább, hogy érdemes a nosztalgia mellett a valós történeti tények mentén is vizsgálni a Balaton sajátosan közép-kelet európai történetét.

dr. Kovács Emőke