Később indult, és rövid ideig fog tartani az eperszezon

ZALAEGERSZEG 

Többek között erről beszélt lapunknak Fülöp Áron Márton zalaegerszegi őstermelő, aki a Szent István Egyetem keszthelyi Georgikon karán szerzett kertészmérnök diplomát. A gazdálkodó szerint egyelőre nem lehet megmondani, hogy mennyi lesz az idei eper, a termésbőség elsősorban elkövetkezendő napok időjárásán múlik.  

– A nedvesség és a tápanyag mellett, mint minden gyümölcs és zöldség számára, az eper esetében is a folyamatos napfény a legszükségesebb ahhoz, hogy optimálisan fejlődjön – foglalta össze Fülöp Áron Márton. – A nedvesség megvolt, hiszen a tavasz kimondottan csapadékosnak bizonyult, most pedig öntözéssel lehet pótolni a kieső mennyiséget. Ami nem kedvezett a növénynek, az a hűvösebb tavaszi időjárás, emiatt is indult egy picit később, május legvégén a szezon.  

A kertészmérnök hozzáteszi, az ő ültetvényein némi fagykár is jelentkezett, de ez nem volt jelentős, hiszen az még csak az előrehaladott állapotban lévő bimbókat, s nem a virágokat érte. Védekezni amúgy a fagykár ellen is lehet, elsősorban fátyolfóliával, ő is így próbálta az időjárás viszontagságaitól megvédeni növényeit.  

– A piacon lévő epernél meg kell különböztetni a hazai és az import árukat, illetve a fóliában termelt és a szabadföldi gyümölcsöt – folytatta. – Ami májusban a piacra került, az vagy import áru volt, vagy fóliában termelt eper. A szabadföldi ebben ez esztendőben csak a hónap második felében jelenhetett meg a boltokban vagy a standokon. Zalában május 25. környékén kezdett beérni a szabadföldi eper, de az ország déli részein is maximum egy héttel korábban lehetett megkezdeni a szüretet. Ha marad az elmúlt napokra jellemző meleg, akkor június közepére nagyjából be is fejezősik a szezon, addigra leérik a termés.    

Fülöp Áron Márton kérdésünkre azt is elmondta, míg az import eper néhány évtizede még elsősorban Egyiptomból került Magyarországra, majd az utóbbi években már főleg Spanyolország, Olaszország és Görögország látta el az itteni piacot, addig idén jelentős mennyiségű román eper került be hazánkba. Ennek oka, hogy az ottani termelők magasabb áron tudnak értékesíteni, mint a saját hazájukban. Ez a kiskereskedelmi árra is hatással van, a jelenlegi árszint a zöldség- és gyümölcspiacot különösen érintő általános infláció ellenére is nagyjából megfelel a tavalyinak vagy tavalyelőttinek.      

– Az eladási ár tehát nem változott, a hazai termelők költségei viszont jelentősen növekedtek – mutat rá. – A permetszer és a műtrágya ára egy év alatt a duplájára emelkedett, de a granulált marhatrágya, a fólia, a fátyolfólia vagy a növény alá leterített agroszövet is sokat drágult egy év alatt. Mindez komoly hatással van a jövedelmezőségre, hiszen ezeket a költségnövekedéseket az említett ok miatt jelenleg nem tudjuk a szamóca eladási árában érvényre juttatni.

A kertészmérnök azt is mondja, tovább növeli a költségeket, hogy az ültetvényt érdemes akár évente újratelepíteni. Az eper ugyan évelő növény, ám ahogy múlik az idő, a termése úgy válik egy apróbbá, kevésbé ízletessé, valamint maga a növény is egyre hajlamosabbá válik a megbetegedésére. Az sem mindegy, hogy milyen fajt telepítünk. Magyarországon ma egyértelműen a clery a legelterjedtebb szamóca, a hazai ültetvények mintegy kétharmadára ezt telepítették a piacra termelő gazdálkodók. Ő viszont jobban kedveli a joly fajtát, hiszen szerinte az jóval zamatosabb..