Közgazdasági szerepvállalás Zala szolgálatában az 1970-2020-as évtizedekben

Az 50 éves működés valamennyi szakmai eredményét, eseményét lehetetlen felidézni, ezért csak a főbb történéseket emelem ki és ebből is nagyobb hangsúllyal a kezdeteket, amelyek megalapozták a jövőt. Köszönetemet fejezem ki a Zalai Hírlap vezetésének a kutató munkában nyújtott segítségért, valamint dr. Tófeji Edinának a kutatás során tett értékes közreműködéséért. Az  50 éves évforduló 2020. decemberében volt, de megünneplését a járvány késleltette.

A Magyar Közgazdasági Társaság Zala Megyei Szervezete 1970. december 21-én alakult meg 100 fő alapítótaggal. Az alapítás célja volt, hogy a szervezet segítse a közgazdaságtudomány gyakorlati érvényesülését, szolgálja a megye fejlődését, szakmai egységbe tömörítse a közgazdászokat, gazdasági szakembereket.

Elismerést érdemel, hogy a gazdaságfejlesztési törekvések, a közgazdaságtudomány akkori eredményeinek megismertetése mellett már a megalakulást követően hangsúlyt helyeztek a fiatal szakemberek képzésére, a köreikbe vonzására. Ennek eredményeként 1972-ben a megyei szervezet égisze alatt jött létre a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Klubja 41 alapító taggal. Célként jelölték meg a fiatalok tudományos életbe kapcsolódásának segítését, amelynek személyes eredményei doktori képzésekben, nemzetközi konferenciákon való részvételekben érhetők tetten.

A társasághoz 1973 közepére mintegy kétszázan csatlakoztak, valamint jogi tagként 22 iparvállalat pénzügyileg is segítette a célok megvalósítását. Az alapítást követően 1971-ben megalakult a közgazdászok nagykanizsai, 1973-ban a lenti csoportja. A keszthelyi csoport szerveződésével a kiemelt szakterületek mellett az idegenforgalom és a turisztikai marketing kérdéskörei is előtérbe kerültek a vitafórumokon, szakmai tanácskozásokon. Kiemelném a nagykanizsai csoport gazdasági fejlődést támogató munkáját, amelyet az is visszaigazolt, hogy az 1990-es évek közepétől már önálló szervezetként folytathatta a tevékenységét. A megyei szervezet  1973-ban  bejegyzett székhellyel rendelkezett a Zalaegerszegi Tudomány és Technika Házában.

Az 1970-es-évek közepén már 6 szakosztály folytatott érdemi munkát. E körbe tartozott a vállalat-gazdálkodási, tervezési, pénzügyi, életszínvonalpolitikai, terület-és településfejlesztési, valamint a mezőgazdasági szakterület. Az egyes szakosztályok előadások, konzultációk, konferenciák keretében vitatták meg a hitelpolitika, a termelékenység, a foglalkoztatottság problémáit, valamint a jövedelem-szabályozás összefüggéseit. Tárgyalták többi között a megye gazdaságfejlesztésének fő irányait, feladatait, a beruházási egyensúly irányítási és döntési mechanizmusát, az életszínvonalpolitikai célkitűzések megvalósítási lehetőségeit, a termelőszövetkezetek közgazdasági szabályozása működési hatásait, továbbá Zalaegerszeg város kereskedelmi ellátottságának helyzetét. Ezen fórumok szintetizált javaslatai, kritikái hozzájárultak az akkori döntéshozók szakmai felkészültségéhez. A szakosztályok arra is figyelmet fordítottak, hogy a gazdasági élet szereplőit megismertessék az új jogszabályokkal. Érdekes és vitatott téma volt Lenti helye és szerepe a megye településfejlesztési tervében, valamint a várossá nyilvánításának kérdése a településhálózat-fejlesztési politika tükrében. A szakosztályok szakmai konklúzióival  a szervezet időről időre javaslatot tett a megye fejlődését szolgáló változtatásokra. Az elnökség gyakran foglalkozott a megyét jellemző aprófalvas települések helyzetével, problémáival, a kezelésükre pedig hosszútávú koncepciót dolgozott ki, amelyeket különböző döntéshozó fórumokra továbbított.

Az 1970-es és az 1980-as évtizedekben kiemelt szerepe volt a terület- és településfejlesztési szakosztály tevékenységének. A szakosztály tagjai építő javaslatokkal járultak hozzá például a murai vízmű építéséhez, Zalaegerszeg és környéke vízműfejlesztéséhez,  a zalai településszerkezet alakításához, fejlesztéséhez.

A megyei szervezet működése során az oktatás kérdéseit fókuszba helyezte a szakmai továbbképzések patronálásával, már 1971-ben a felsőoktatás felé nyitott,  s együttműködési szerződést kötött a közgazdaságtudományi egyetem pécsi tagozatával. Hiánypótlást jelentett az ipari és mezőgazdasági üzemek közgazdászai részére az 1972-ben szervezett továbbképzés. Ebben jelentős szerep jutott a Pénzügyi-és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Tagozatának, így ez egy újabb kapcsolódás volt a felsőoktatáshoz, mégpedig helyi szinten. E kapcsolat évtizedeken átívelően folyamatosan erősödött a jogutódokkal és örömteli, hogy e folyamat a mai napig tart. Fontos megemlíteni, hogy a megyei elnökség az elsők között szorgalmazta a képzési portfólió szélesítését, azaz, hogy legyen a város főiskoláján 4 szemeszteres szakközgazdász képzés.

A megye szellemi életének kiemelkedő eseményét jelentette 1973-ban a XI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Közgazdasági Szekció ülésének lebonyolítása, tehát a fiatalok tudományos életbe történő bekapcsolódásának segítése – mint cél – tettekben is megnyilvánult. Elismerést érdemel, hogy a jelenlegi Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg és jogelődjeinek hallgatói az elmúlt évtizedekben, mind a mai napig jelentős számban dobogós helyezéseket elérve szerepelnek az országos konferenciákon. Ez jó bizonyíték arra, hogy ma már az internet világában nincs elzártság, vidéki egyetemről is kiemelkedő tudományos sikereket lehet elérni.

Az 1980-as években - a korabeli dokumentumok alapján - az alapítás szellemiségében folytatódott a megyei szervezet tevékenysége a megye gazdaságának korszerűsítése, a felsőoktatás és a tudomány szerepének erősítése terén.

Az 1990-es évek eleje nagy fordulatot hozott a gazdasági folyamatok megváltozott számbavételében, így az ország valamennyi gazdasági szakembere készült az 1992-ben bevezetendő új számviteli szabályozás gyakorlati alkalmazására. A megyei szervezet ebből is kivette a részét, hiszen nemcsak a felkészülést segítette, a bevezetést követő években fórumokat biztosított az új szabályok értelmezéséhez és a gyakorlati alkalmazásához.

Az 1990-es évek második felében a konferenciáké volt a főszerep, közülük kiemelendő a megyei szervezet keretében a „Közgazdászok a Balatonért” regionális konferencia, amely a feltárt problémák megoldási lehetőségeit taglalta. A 35. Közgazdász Vándorgyűlést ugyan már az önálló nagykanizsai szervezet rendezte, de a megye valamennyi közgazdászának lehetőséget teremtett, hogy megvitassa a gazdasági stratégiát, amelyet a szakemberek javasoltak az Európai Unióhoz való csatlakozásig.  Hazai terepen, Zalakaroson adott részvételi lehetőséget a 47. Vándorgyűlés is, amely a 2008-ban kitört világválság okait boncolgatta, keresve a válság célszerű, hazai kezelési módjait.

A dokumentumok és az összegzett emlékezet alapján a megyei szervezet a 2000-es évektől már új szellemiségben alakította a működési tartalmat. Lényegét tekintve olyan előadásokra, konzultációkra, közgazdász-délutánokra fókuszált, amelyek egy-egy speciális témát vettek górcső alá. Ez azt jelentette, hogy az adott szakterületre vonatkozóan az előadók abszolút igényelték a képzett hallgatóság gyakorlati tapasztalatait, javaslatait és ezáltal a programok interaktívvá váltak.

Közben a megyei szervezet a helyi felsőoktatással és a társ- szakmai szervezetekkel elmélyítette a kapcsolatát és előtérbe helyezte a közös programokat, rendezvényeket az éppen aktuális gazdasági témákban. Ennek egyik bizonyítéka, amikor a megyei szervezet a Magyar Fejlesztési Bank Zala Megyei Képviseletével, és a Budapesti Gazdasági Főiskola Zalaegerszegi Intézetével együttműködve megalakította a Zala Megyei Bank Klubot. A klub célja volt, elősegíteni a pénzügyi kultúra fejlődését, a főiskolai hallgatók bankszakmával való megismertetését, valamint a térség tőkebevonási képességének erősítését. Több mint 30 bankfiók segítette e törekvéseket közel 10 évig, így  a pénzintézeti szakterületen speciálisan képzett, friss diplomával rendelkező munkaerő jelent meg a piacon, a bankok pedig előmozdították a képzés folyamatos korszerűsítését.

Napjainkban olyan rendezvényeket, online programokat, konferenciaajánlatokat kínál a szervezet a tagjainak, amelyek szakmai látókörük bővítését szolgálják. A mindenkori megyei elnökség a XXI. század elvárásainak megfelelően támogatja a fiatalok szakmai fejlődését, biztosítja a közösséggé válásuk pénzügyi feltételeit. Az utóbbi két évtizedben a megyei szervezeten belül a zalaegerszegi közgazdász hallgatók ifjúsági közössége országos elismertséggel működik. Ennek bizonyítéka, hogy két alkalommal is Zalaegerszeg kapta a „Fiatal közgazdászok Országos Találkozója, a FIKOT rendezési jogát.

A szakmai keretekből kilépve a szervezet elnöksége a társadalmi felelősségvállalás új útját járja hosszú távú elkötelezettséggel. Egy évtizede a Zala Megyei Szent Rafael Kórház Onkológiai Osztálya betegellátási körülményeinek javítása érdekében eredményes pénzügyi adománygyűjtési projekteket indít évről évre.

Összegzésül a kutatás alapján a tényszerű dokumentumokból megállapítható, az 1970-es évektől a mai napig olyan előadások, konzultációk, vitadélutánok, konferenciarészvételek valósultak meg, melyek a közgazdaságtudomány, a gazdasági élet aktualitásaival foglalkoztak, miniszterek, államtitkárok, jegybank elnökök, megyei, városi vezetők, továbbá  szaktekintélyek, nagy elismertséggel rendelkező vendégelőadók részvételével. Mindezeken túl diverzifikálódott a programpaletta, hiszen a XXI. században erőteljesen megjelent például az informatika, a kommunikáció, az üzleti viselkedés ismeretei iránti igény, amelyeknek a megfelelés további feladat és kihívás.

Megállapítható, hogy a szervezetben az alapításkori célok – persze kicsit átalakítva –, de hasonlóak maradtak: segíteni a tudomány gyakorlati érvényesülését, hozzájárulni a tagok innovatív gondolkodásához a szűkebb és tágabb környezetük érdekében, valamint fenntartani és megteremteni a közgazdászok szakmai közösségét a jövőben is.

Dr. Csanádi Ágnes Pannon Egyetem ZEK tanszékvezető, egyetemi docens