Vadkár: Zalában a kukoricában, a gabonafélékben és a repcében a legnagyobb mértékű

- A vadak által okozott kár növekedésének okai rendkívül összetettek, mert a vadkár mértékét sok tényező befolyásolja: egyebek mellett valóban a vadállomány nagysága, összetételétele, a vadak élettere, az időjárási viszonyok, a termőhelyi adottságok, a vetésszerkezet, valamint a termesztett növénykultúra milyensége és annak fejlettségi állapota – sorolta az okokat lapunk érdeklődésére Sabján Krisztián - A legnagyobb vadkár elsősorban a kukoricát, a gabonaféléket és a repcét érinti Zala vármegyében. Ezekben a növénykultúrákban mind az apróvadak, mind a nagyvadak bőséges táplálékot találnak, és könnyen el is tudnak rejtőzködni.

Ott ahol védekezésként kerítés van, sokkal több a vadkár

- Régebben kevesebb helyen kerítették be a mezőgazdasági táblákat, így a vadak ugyan több helyen, de összességében egy-egy mezőgazdasági területen kevesebb kárt okoztak, a vadkár megoszlott az egyes területek között. A vadkár elleni védekezésként egyre több helyen telepített állandó kerítések vagy villanypásztorok eredményeképp a vadak élettere folyamatosan szűkül, és elsősorban azokat a növényállományokat éri a legnagyobb kár, amelyek nincsenek bekerítve. Így egyes mezőgazdasági területeken kisebb, míg más területeken a vadkár lokalizációja miatt sokkal nagyobb vadkár keletkezik. Megállapítható az is, hogy a vadak egyre inkább a lakott területek felé húzódnak, belterületi és zártkerti ingatlanokon is jelentős károkat okoznak.

Közös területbejárás a vadkárkockázat megítélésében

- A vadkár megelőzésének közvetett és közvetlen eszközei vannak. Közvetett eszközként a vadállomány méretének szabályozásában szerepet játszik a vadászati hatóság, mely szükség szerint akár állományszabályzó vadászatot is elrendelhet. A közvetlen vadkármegelőzés az adott területen történik, ennek alapja a növénytermesztők és a vadászatra jogosultak közötti gondos tervezés, együttműködés és egymás gazdasági érdekeinek tiszteletben tartása. Érdemes a tavaszi, nyári, őszi vetés előtt, a téli időszak vége felé közös területbejárást tartani, ahol a felek a helyszínen beszélhetik meg egy-egy tábla vadkárkockázatát, a szükséges védekezési módokat, az ezekhez szükséges feladatok, költségek eloszlását.

A vadkár megelőzése érdekében lehetőség van fizikai (villanypásztor, kerítés), kémiai (kellemetlen szag), akusztikus, optikai és aktív emberi jelenlétet igénylő (őrzés, riasztás) védekezési módszerekre. Arról, hogy hány hektáron védekeznek vadkár ellen kerítéssel vagy más eszközzel Zalában, nem rendelkezünk adattal. Minden gazdálkodó és vadásztársaság a lehetőségeik keretén belül igyekszik csökkenteni a vadkárral érintett területek nagyságát.

A NAK a falugazdászokon keresztül is segíti a termelőket a vadkárügyekben 

- A vadkár az ország több térségében szinte általánosan, más térségeiben lokálisan a mező- és erdőgazdálkodás egyik kiemelt hátráltató tényezőjévé vált. A NAK igyekszik ezen a helyzeten változtatni, többek között azzal, hogy az érintett gazdálkodók részére széles körű tájékoztatást, és különféle szolgáltatásokat biztosít a tábla-, valamint erdőrészletszintű vadkár sikeres megelőzésére, a kárigények eredményes érvényesítésére. A NAK első körben a tájékoztatásra helyezte a hangsúlyt, ennek érdekében került összeállításra a Vadkárkalauz kiadvány. Felkészült falugazdászaink minden vármegyében, így Zalában is biztosítják a személyes konzultáció lehetőségét, az érintett területek felmérését, személyre szabott tájékoztatást adva a vadkármegelőzés jövőbeni lehetőségeiről, az aktuális vadkárigények célszerű rendezési útjairól. A mezőgazdasági vadkárt egyébiránt megszüntetni soha nem fogjuk, de mértékének csökkentése egyaránt érdeke az agrárgazdálkodóknak és a vadgazdálkodóknak – húzta alá Sabján Krisztián, a NAK Zala vármegyei elnöke.