Irsapuszta nem akar az eltűnt tanyák, szerek és majorok sorsára jutni

A civil szervezet létrehozásának ötlete egy évekkel ezelőtti elszármazottak találkozójához vezethető vissza. A találkozó olyan jól sikerült, hogy a közösség együtt maradt, és A Mi Kis Falunk név alatt hivatalosan is egyesületté alakult.

– Már az elszármazottak találkozója előtt is voltak közös programjaink, amelyeket Irsapuszta érdekében szerveztünk – mondta el Gál Gyula, akit közösségszervező munkája elismeréseként két éve Zalalövőért Díjjal is kitüntetett az önkormányzat. – Helyi összefogással takarítottuk ki, illetve tettük rendbe a temetőnk környékét és kerítését, majd az önkormányzat segítségével buszvárót is építettünk. Gondot fordítunk a harangláb és környéke állapotára is, emellett pedig különféle rendezvényekkel igyekszünk élhetővé tenni a településrészt.

Gál Gyula azt mondja, nem akarnak az úgynevezett külső területek, azaz a Zalalövő környékén egykor virágzó tanyák, szerek és majorok sorsára jutni, mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy kihaljon a településrész. Pedig ennek veszélye fennáll, hiszen a múlt század hetvenes éveinek derekán még mintegy 350 lakója volt Irsapusztának. Ma 82 főt számlál a településrész.

Takács Lászlóné, az egyesület elnöke úgy látja, amióta a helyi közösség összefogott, nemcsak eredményeik vannak, de egyre többen kapcsolódnak be a városrészért végzett munkába is. A Gál Gyula által is sorolt fejlesztéseken túl megemlítette a futballpálya kialakítását – ami szintén civil összefogással valósult meg – és szinte nincs olyan nap, hogy ne használnák azt a mozogni vágyó fiatalok.

– A szüreti felvonulás is remek példa a jól sikerült rendezvényekre, évről évre nagyobb a híre a programnak, már nemcsak az irsapusztaiak vesznek részt rajta, hanem a város más részein élők is jönnek kikapcsolódni – mondja. – Az egyesület létrehozása pedig lehetőséget teremt a pénzügyi támogatások megszerzésére, pályázatokon való indulásokra, ami szintén segíthet a céljaink elérésében.