A bajcsai csemetekertben végzett munkát mutatja be a kanizsai Hevesi-iskola kiállítása

Ez a bizonyos bölcső a zalai erdők esetében a Zalaerdő Zrt. Nagykanizsa egyik városrészében, Bajcsán található csemetekertje, ahol több millió lombhullató, illetve örökzöld facsemete nevelődik évről évre. Az erdőt járó laikusok többsége talán nem tudja, hogy egy erdő születése az erdészeknek köszönhető, nagyon is tudatos folyamat, arról meg végképp nincs fogalma, hogy magát a „születést” komoly szakmai munka előzi meg egy csemetekertben. Ezt a fontos munkát hivatott bemutatni a Hevesi Sándor Általános Iskola galériájában múlt héten megnyílt „Ahol a fák születnek” című fotókiállítás. 

„Csak nagyon ritkán gondolunk azokra az emberekre, azokra a helyekre, ahol a szép növények magjai kicsíráztak, gyökeret növeltek, kiültethető csemetévé erősödtek. Pedig az, hogy fák, parkok, útszéli fasorok, nagy erdők szomszédságában élhetünk, ezeknek a helyeknek és az ott dolgozó embereknek köszönhető. Ők az alapkövek, az erdőgazdálkodás folyamatának első lépcsői, a mag- és csemetetermelő emberek és helyek” – fogalmazott a megnyitón Lengyák István galériavezető pedagógus. 

– Az évek során a Zalaerdő Zrt. Nagykanizsai Erdészete Bajcsai Csemetekertjében folyó különböző tevékenységekről óriási mennyiségű fotó született, egyrészt az igényes árjegyzék készítése okán, másrészt azért, hogy megőrizzék az utókor számára az ott folyó munka pillanatait – mondta. – Az itt kiállított képek között számos olyan művészi értékű alkotás is található, amely méltó módon megállja a helyét egy-egy kiállításon. Ezeket Filák Attilának, a Nagykanizsai Erdészet munkatársának, Kiss Gergőnek, A Mi Erdőnk folyóirat képszerkesztőjének, Steyer Edinának, a Zalaerdő Zrt. PR-munkatársának, Varga Györgynek, a Magyar Távirati Iroda fotóriporterének, Vaski Lászlónak, a Bánokszentgyörgyi Erdészet munkatársának köszönhetjük. 

Megnyitó beszédet Csányi Anita erdőmérnök mondott, aki előrebocsátotta: általános közvélekedés, hogy az erdészek csak kivágják a fákat – ez azonban nem igaz. Merthogy elsősorban gondozzák, kezelik az erdőt és igen, le is termelik a fákat, amikor már elég idősek, s mielőtt még megbetegednének és elpusztulnának. Ezt megelőzve még fel lehet használni őket, mert az is fontos a társadalom számára, például építkezéshez. 

– Az erdőtörvény szerint a kivágás után a területet a 2. évig újra be kell vetni makkal, vagy be kell ültetni csemetével, hogy ott mindig erdő legyen, ezt ezért is nevezzük erdőfelújításnak – mondta Csányi Anita. – Mostanában erdőtelepítéseket is végzünk, ami azt jelenti, hogy ott ültetünk csemetét, ahol előzőleg nem volt erdő. 

A szakember azt is elárulta: a csemetekertben általában 3 éves korukig nevelik az elvetett magból kikelő csemetéket, míg akkorák nem lesznek, hogy ki tudják ültetni. Itt, a csemetekertben „születnek” a fák. 

– Nagy hangsúlyt fektetünk a csemetetermelésre – jelentette ki Csányi Anita. – Nekünk van az országban a legnagyobb állami csemetekertünk Bajcsán, a területe 61 hektár, ami éppen annyi, mint 85 focipálya. Évente 10-12 millió csemetét nevelünk, éppen annyit, mint ahány ember él Magyarországon. Asszonyok válogatják, számolják, kötegelik a csemetéket, melyeket ezután elvermelnek, vagy a hűtőházba visznek. Amikor eljön az idő, kiszállítják az ültetés helyére a fákat és elültetik, egy focipályányi területre mintegy 10 ezer darabot. Tíz-tizenkét év alatt érik el a fácskák a 3 méteres magasságot – és már kész is a fiatal erdő! 

A tárlat január 28-ig lesz nyitva, de a járványügyi előírások miatt a szülők nem léphetnek be az intézménybe.