A zalai Mi.Nők program negyedik elemére került sor a zalaegerszegi skanzenben

Február végén indult útjára a nem csak nőket érdeklő témaköröket felvonultató, közösség­építést célzó programsorozat, amely május 31-én zárul a Hevesi Sándor Színházban fotó­pályázati kiállítással és meglepetésvendéggel. 

Szombaton délután a Göcseji Falumúzeumba látogatók egyfelől örülhettek, hogy a felhők mégsem hoztak esőt, lehetővé téve a sétálgatást, másrészt vendégmarasztaló önkéntesekre bukkanhattak a nagysátorban. A skanzen munkatársai vezetett látogatásokat indítottak a göcseji falvak hangulatát, életét megidéző házak között, kerítésfonásra is módot adva a vállalkozó kedvűeknek. A sátor előtt Gergely János elfeledett népi játékokkal, társasozással várta nemcsak a gyerekeket, mellette a gyerekek posztókorongokból szélmanókat készíthettek Iványi Ildikóval, mások a tavaszi virágok közt válogathattak a kitelepült kereskedők jóvoltából. A zalai falugondnokok gondoskodtak arról, hogy senki ne maradjon éhen: meleg egytálétel, lángos és palacsinta szerepelt a kínálatukban. A bútorfestést Kozmáné Vadász Viki mutatta meg, a Henczi vízimalom szomszédságában az Ady-iskola vizuális tagozatának növendékei hatalmas textilre festették a program jelképeként is felfogható művet. Az alkotás fázisai időről időre vonzották ki hozzájuk a nagysátorból az érdeklődőket. 

A jelképesen tematikus sátrakra osztott belső térben Bedő Andrea, Bödeháza polgármestere az internethasználat áldásaira, veszélyeire hívta fel a figyelmet, Horváth Zsuzsa, Kispáli polgármestere a sajtkészítés rejtelmeibe avatott. Zalai túrajavaslatok mellett lekvárokat kóstolhattak a pódiumbeszélgetést hallgatók. 

A rögtönzött pódiumra e sorok írója szólította először Nagy Réka klinikai szakpszichológust, aki egyebek között arról beszélt, hogy tapasztalatai szerint a pandémia és a háború rányomja a bélyegét a mentális állapotunkra. A nehéz helyzetek szorongást, depressziót okoznak, de van megoldás. Őt Kozma Zsuzsa építőipari vállalkozó (Archimetál Kft.) követte. Hogy lehet nőként érvényesülni ezen a területen? Milyen a jó vezető, hogyan lehet állandó megújulással élni az életet? Erre is kapott a közönség jó példát, megismerve az életútját. Mindkettőjük útja mutatja, a felnövő gyerekek szívesen választják szüleik hivatását, látván az elkötelezettséget. 

A bábművészet területére jutottunk Bartal Kiss Ritával, a Griff Bábszínház művészeti vezetőjével. A művész hangsúlyozta, a bábszínház nemcsak gyerekeknek szól, nem a kőszínházi nézővé nevelés előszobája, de mindenkinek szüksége van rá, hogy kreatív, megértő, érdeklődő emberré váljon. A közönség végül közelről megismerkedhetett néhány bábbal is, május 31-én pedig láthatja a Rómeó és Júliát a bábszínházban, ami időben szerencsésen csatlakozik az aznapi Mi.Nők programhoz. Dr. Kovács Orsolya ügyvédhez jogi kérdésekkel fordulhattak a jelenlévők. 

A délután egyik legizgalmasabb színfoltja volt az a divatbemutató, amelyet Tánczos Mónika stíluscoach és modelljei varázsoltak a nézők elé. A színek játéka, a lezserség, a kiló és centi állt az öltözékmustra középpontjában, ki-ki számos vizuális trükköt raktározhatott el a maga megjelenéséhez. Az ápoltság eléréséhez Kiss Izabella kozmetikus egészítette ki a divattanácsokat. Mindezek mellett Kardos Endre Bozi zenész improvizált fuvolajátéka tette fel a koronát az együtt töltött, a Flex által támogatott napra. 

Fejes Ágnes moderátor Szeder-Kummer Mária projektvezetőt, a Zalai Falvakért Egyesület vezetőjét a program lehetséges folytatásáról is faggatta. A közösségen múlik, hallhattuk.