Legeza Márta népi iparművész tárlata a gébárti házban

A Székely Éva-díjas népművész nem született kosárfonó családba, olvasható a bemutatkozásban. Az ELTE-n végzett néprajz–francia szakon, s városi fiatalként szeretett bele a mesterségbe. Legeza Márta éveken át önkénteskedett az erdélyi gyermekotthonokban, főleg Böjte Csaba otthonaiban (Szovátán, Tusnádfürdőn, Déván), s tíz éven át visszatért a kalotaszegi Zsobokra, a református Bethesda Gyermekotthonba, ahol ugyancsak kézműves-foglalkozásokat tartott. Szükségét érezte tehát, hogy mindezek miatt megfelelő tudást szerezzen. 2011-ben a Hagyományok Háza népi játszóvezetői tanfolyamán találkozott először a kosárfonással. A tanfolyam elvarázsolta, megismerte a mesterséghez használt természetes anyagokat, s nagyon megszerette a vesszőfonást. 2016-ban tett kosárfonó oktató vizsgát. Két év múlva elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Ugyancsak 2018-ban a Magyar Művészeti Akadémia három évre szóló kutatói-alkotói ösztöndíját kapta. Nagy megtiszteltetés volt számára, hogy a Műcsarnokban megrendezett Kéz-Mű-Remek kiállításon több ország jeles népművészei mellett állíthatott ki. 2021-ben Népi Iparművész címet kapott. Legeza Márta jelenleg a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének néprajzos munkatársa, s a Folklór osztály gyermekprogramokért felelős oktatási szakelőadója.

Hálával gondol egykori kosárfonó oktatójára, Székely Évára, akinek tanácsait és támogatását megfogadva készíti alkotásait. Hivatásának tekinti továbbá az ismeretek átadását, a hagyományok átörökítését, miközben maga is folyamatosan tanul és kísérletezik. Megjárta Dániát, Norvégiát, Bel­giumot, Franciaországot, s az ott megismert kultúra is átszövi világlátását. Munkájának köszönhetően ismerhetik meg sokan a vesszőfonás alapjait, s a fortélyt, ahogy megszületnek a népi játékok, a míves és mutatós, ma is használatos tárgyak. Ki gondolná, de fűzvesszőből nemcsak kosár, a jól megszokott lakberendezési tárgyak és konyhai tárolóedények, hanem például mózeskosár, lámpabúra, bicikliskosár vagy akár szappantartó is születhet. 
A tárlatot Szabó Zoltán etnográfus, a Hagyományok Háza tudományos főmunkatársa ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A szakember szólt arról is, hogy Magyarország gazdag népművészeti kincsével Európa egyik folklór nagyhatalma, ezt a státuszt erősíti a gébárti alkotóház tevékenysége is. A folklór klasszikus értelemben a több száz év alatt felhalmozódott népi tudást, annak átadását jelenti, jelezte az etnográfus, egyúttal felidézte a zalai néprajzi gyűjtőutakat, a szálasanyag-feldolgozás helyi érdekességeit.