Zalaegerszegnek minden esélye megvan, hogy egyetemi tudásközponttá váljon

A kiváló gazdasági szakember a Pápa melletti Takácsi községből származik. A középiskola elvégzését követően, 1981-ben került a zalaegerszegi Pénzügyi és Számviteli Főiskolára, ahol 1984-ben végezett mezőgazdasági tagozaton. A főiskola után a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen doktorált, tudományos fokozatot szerzett, a könyvvizsgálói, adószakértői szakvizsgák letétele után a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, majd 1996-tól a felsőoktatásban tölt be különböző vezetői beosztásokat. Munkásságát elismerések is jelzik, 2013-ban Wekerle Sándor Tudományos Életműdíjat vehetett át, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntettek ki 2018-ban, majd 2021-ben megkapta a Magyary Zoltán-emlékérmet.

Lentner Csaba egykori hallgatóként nagy örömmel jött Zalaegerszegre.

– Egy olyan intézménybe jöttem vissza közel négy évtized elteltével, amely dinamikus fejlődési pályát tudhat maga mögött. Elmondható, hogy Zalaegerszegen az elmúlt évtizedben a felsőoktatási képzés új lehetőségeket kapott, sőt, a legújabb fejlemények tükrében azt kell mondjam, minden esélye megvan, hogy egyetemi tudásközponttá váljon. Az egyetemi képzések profiljának a szélesítése, a duális képzések, a kormány jóvoltából megvalósult fejlesztések révén integrált tudásmenedzsment jöhet létre a városban. Ez nem csak az egyetemet elvégzőknek adhat új lehetőséget, a térség az integrált képzésfejlesztésnek köszönhetően beállhat majd abba a sorba, mint Győr vagy Kecskemét. A következő években dinamikus, európai egyetemi várossá válhat Zalaegerszeg, ahova további befektetők jönnek, akik megkapják az egyetemi háttértől a szakképzett munkaerőt.

Lentner Csaba a jubileumi ünnepség középső napján közel egyórás előadásban beszélt Magyarország pénzügyi változásairól.

– A gazdaság a Trianon utáni Magyarország legsikeresebb tíz évét tudhatja maga mögött. Sikerült az előző politikai vezetés által felhalmozott veszteségeket, államadósságot, reménytelenséget konszolidálni. Megindult a gazdasági növekedés, egyensúlyba került a költségvetési mérleg, 15 százalékkal mérséklődött a GDP-arányos államadósság, duplájára emelkedtek a fizetések. Emellett a kormány széles­körű szociális intézkedéseket valósított meg, család- és otthonteremtési támogatásokat vezetett be, adókedvezmények jöttek, és 36 százalékról 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó. Magyarországon van Európa legalacsonyabb társasági nyereségadó kulcsa, ami 9 százalékos. Hazánk újrapozicionálta magát a nemzetközi térben is, azáltal, hogy a gazdaságnak megnőtt a teljesítőképessége. Az erős gazdasággal rendelkező Magyarországnak a világban és az Európai Unióban is tekintélye lett.

Lentner Csaba elmondta: az egyoldalú európai uniós függőség helyett a magyar kormány a távol-keleti, illetve az orosz, volt szovjet tagköztársaságokkal is széleskörű gazdasági kapcsolatokat nyitott, így több lábon áll az ország. Megtörtént 2010 után a magyar állam újjászervezése mind közigazgatási értelemben, mind állampénzügyi vonatkozásban. Ezen intézkedésekkel nemcsak a költségvetés került egyensúlyba, de elérték azt is, hogy a családoknál gyors és erős jövedelemgyarapodás következett be.

– Magyarország tudta magát stabilizálni egy olyan időszak után, amikor a rendszerváltozásnak a tehetetlensége, az elesettség, a kiszolgáltatottság, a növekvő hiány és infláció jellemzett bennünket a rendszerváltozás kezdetétől egészen 2010-ig. A rendezett fiskális politikával 2013-ra kikerültünk az EU túlzott deficit eljárásából, 2013 márciusától pedig a Magyar Nemzeti Bank élén bekövetkezett változások hatására erős növekedési potenciált értünk el. Minden esélyünk megvolt arra 2020 elején, hogy ez az extenzív fejlesztési politika minőségi fejlesztési politikába menjen át, tehát a humántőkének, a tudás­alapú gazdaságnak a termelésben való megjelenítése még erősebb legyen. Ezt az irányt 2018-ra egyértelműen kijelölte a Magyar Nemzeti Bank versenyképességi programja. 2020 elejéig a kormány folyamatosan építette be az MNB versenyképességi javaslatait, azonban 2020 márciusától a világban megtörtek a növekedési trendek, és Magyarországon is problémák jelentkeztek.

A Covid-19-es járványválság okozta gazdasági nehézségeket átmenetinek tartja a gazdasági szakember. A kormány jó válságkezelő politikájával kivédte a válságot, megőrizte a munkahelyeket, nem csökkent az ország teljesítőképessége, azonban a 2022 februárjában újraéledő orosz-ukrán konfliktus súlyos gazdasági hatásokkal jár. E tárgyban lényeges, hogy a kormánynak ugyancsak jó a válságkezelési politikája, tehát tudja mérsékelni az energiahordozók árát. Ezt a rezsicsökkentés következetes végigvitelével, folytatásával, az üzemanyag-ársapkával, a hatósági árszabályozással tudja védeni. Ha ezek az intézkedések nem lennének, akkor Magyarországon nem 11 százalék lenne az infláció, hanem közel 20 százalékos inflációval is számolhatnánk – mondta Lentner Csaba.

A közgazdászprofesszor arra viszont felhívta a figyelmet, hogy ezek a hatósági árszabályozási beavatkozások a végtelenségig nem tarthatók, tehát a kormánynak vissza kell térnie, a válság ellenére, ahhoz a versenyképességi folyamathoz, amit 2017-2019 között elkezdett.

– Az a meggyőződésem, hogy egy versenyképes nemzetgazdaság képes az inflációt leszorítani, hatékony energia­mixet megvalósítani, illetve az üzemanyagoknak, energiahordozóknak az árát erősebben érvényesíteni. A versenyképes gazdaság jól tudja védeni a valutaárfolyamot, jól tudja kezelni a gazdaságot, melynek eléréséhez nem egyszeri beavatkozásokra lesz szükség. Egy tudásalapú gazdaság alapjainak a megteremtésére kell fókuszálni. A zalaegerszegi főiskolán a nyolcvanas évek első felében a mezőgazdasági üzemek számára képeztek üzemgazdászokat. Azóta változott a világ, melynek következtében olyan képzés alapjai teremtődtek meg akár infrastrukturális, akár pedig szervezési oldalról, illetve a megfelelő oktatói, kutatói háttérrel, melynek révén a város a világ, illetve az európai egyetemi térbe még intenzívebben be tud kapcsolódni.

Lentner Csaba kiemelte: az egyetemeken versenyképes tudást kell adni, amely lehetővé teszi, hogy olyan termelési potenciál valósulhasson meg, mint Kanadában, Amerikában, Délkelet-Ázsiában. Erre egy üzemgazdász, egy közgazdász nem képes. Ide olyan ember kell, aki mérnök és közgazdász is egyben. Ezért van komoly szerepe és jelentősége az integrált zalaegerszegi képzésnek, melyben nemzetgazdasági szakembereket képeznek, akik gazdasági, pénzügyi-mérnöki ismeretekkel egyaránt rendelkeznek.