Az eső ellenére mintegy félszázan imádkoztak az egregyi kálvárián

A katolikus egyházban szeptember 14-e a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe, amely Szent Ilonához, Nagy Konstantin császár édesanyjához kapcsolódik. Kiss László esperes-plébános elmondta: az asszony elment a Szentföldre, és a Golgotán kutatva megtalálta Krisztus keresztjének egy darabját. Ezután a Szent Keresztet oltárra emelték, s az anyaszentegyház ettől kezdve tartja ezt az ünnepet.

Szeptember 15-e pedig a Fájdalmas Szűzanya napja, amelyet eredetileg virágvasárnap előtt tartottak, de a naptárreform során úgy döntöttek, hogy ezt közelebb kell hozni a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez. Így került a következő napra.

– Szűz Mária is végigjárta a keresztutat szent fiával együtt, néma szempárként követte őt, hiszen egy anyának a legnagyobb fájdalma, ha látja fiának a szenvedését és halálát, s nem marad támasza betegségében, idős korára. E két emléknap „passzol”, ezért is került egymás mellé a katolikus naptárban – mondta el portálunknak Kiss László.

A hévízi esperes-plébános hozzátette: miután a város elkészíttette az egregyi kálváriát, sokat gondolkodtak azon, mikor tartsanak szabadtéri keresztúti ájtatosságot. Végül e kettős ünnep mellett döntöttek.

László atya felelevenítette, a keresztútjárást a ferencesek kezdték Jeruzsálemben, megjelölve Jézus szenvedésének helyszíneit, azóta pedig minden katolikus templomban van kálvária, amelyet főként a nagyböjti időben járnak végig, „emlékezve Krisztus értünk vállalt szenvedésére”.

Amikor csütörtökön késő délután a mintegy félszáz hívő elindult az imádságos útra, még intenzíven esett az eső, ám az utolsó, az üres sírt jelképező stációhoz érve még a Nap is előbújt...