Előadás az orosz-ukrán konfliktusról Lendván

A kárpátaljai születésű kutató előadásában kitért Ukrajna történetére. Ennek során elmondta: az a gyakori hivatkozási alap, miszerint a kelet-európai térség első szervezett állama, a Kijevi Rusz (vagy más néven Kijevi Nagyfejedelemség) a későbbi orosz birodalom elődje lett volna, egyáltalán nem állja meg a helyét. A Kijevi Rusz területén ugyanis normann/varég eredetű vezetés alatt több szláv nép élt együtt. Köztük oroszok is, de nem voltak egyedüli államalkotó nemzet. Dr. Fedinec Csilla rámutatott arra is, hogy akárcsak a Kijevi Rusz bukása után, úgy a mongol-tatár törzsek által alkotott Arany Horda szétesését követően is változtak az etnikai viszonyok a térségben, többek között így kerültek oroszok a Krím-félszigetre. A Szovjetunió létrejötte, majd széthullása szintén megalapozta a mostani orosz-ukrán konfliktust, egyrészt a sztálinista Szovjetunióban az orosz vált államnyelvvé, azaz minden más államalkotó nemzet tagjai is ezt használták, vagyis elsősorban ezért élnek a mai Ukrajna területén – többek közt az Oroszország által megszállt keleti régiókban is – nagy számban orosz anyanyelvűek. A kutató szerint ők zömében orosz nyelven beszélő ukránok, akik a Krím-félsziget kivételével sehol sem alkotnak többséget. Az ukrán, mint nyelv visszahonosítása a fentiek miatt csak a Szovjetunió szétesését követően indult meg.

Dr. Fedinec Csilla szólt arról is, hogy a Szovjetunió szétesését követően Ukrajna önként lemondott az addig területén tárolt atomfegyverekről, cserébe biztonságának és területi integritásának nemzetközi szavatolásáért. Oroszoroszág ezt a szerződést is felrúgta, ám nem a februári agresszióval, hanem már évekkel korábban, amikor elfoglalta a Krímet, illetve beavatkozott a keleti régiók ügyeibe. A kutató szerint Oroszország megítélése emiatt egyértelműen csak agresszor lehet. Azt is elmondta, gyakran találkozik az ukrán-orosz háború kifejezéssel, ami megtévesztő, hiszen mindig a támadó felet kell elsőként említeni, azaz csak orosz-ukrán konfliktus lehet a megfelelő elnevezés a kialakult helyzetre. Szólt arról is, hogy az orosz propaganda – ami a hadviselés egyik modern eszköze – nagyon erőteljes nemzetközi hatást fejt ki, ez hazánkban is érezhető.