Beszélgetés Klinger Lászlóval, az Egry József Alapítvány titkárával

A Zalából indult festőművész szülőfalujában működő civil szervezet egyik vezetője – aki korábban dolgozott az esztergomi, a nagykanizsai, a zalaegerszegi és a keszthelyi múzeumban, illetve a műemlékvédelem területén a fővárosban – elmondta: a 2006-ban létrejött alapítvány fő célkitűzése, hogy bemutassa az Európa-hírű képzőművész zalai gyökereit, kötődését.

Szeretnék e kistelepülést feltenni a hazai kulturális élet térképére, tette hozzá Klinger László. Ennek első lépéseként a környéken élőkhöz akarják közelebb hozni Egry munkásságát.

Most négy, eddig ismeretlen portrét mutatnak be a zalaújlaki emlékházban. Ezekről két rokona, unokabátyja és felesége néz vissza a látogatóra, illetve fiatalkori önarcképét is megismerhetik mindazok, akik felkeresik a tárlatot. A képeket egy zalakarosi család őrizte évtizedeken keresztül, eredetiségüket nemrégiben Sipos Anna, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum művészettörténésze igazolta.

Egry Józsefet a „Balaton festőjének” nevezik, ám korai képein más témákban is megmerítkezett, fogalmazott Klinger László, hozzátéve: a négy kép restaurálásra szorul, s a jövőben – akár pályázati forrásból – erre is lehetőség lehet.

Az alapítvány az Egry-kultuszt szeretné erősíteni kiállításokkal, gyerekeknek szóló programokkal, pályázatokkal, s hangsúlyosabban részt venne Zalaújlak életében is, árulta el a szervezet titkára.