2024.11.09. 16:30
Pálosok nyomában Zalában (1. rész)
A fehér barátok nyomait már több mint nyolc éve kutatják Zala vármegyében a régészek. A Zaol-podcast legutóbbi adásában Havasi Bálint régész-térinformatikus, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója és Simmer Lívia régész-főmuzeológus, a Göcseji Múzeum régészeti osztályának vezetője mesélt a pálosok történelmét feltáró ásatásokról és azok tudományos eredményeiről, a 13. századi, egyetlen magyar alapítású rend örökségéről.
Havasi Bálint és Simmer Lívia a Zaol-podcast adásában a pálosok történetéről, a régészeti feltárásokról
Fotó: Mozsár Eszter
Néhány éve, 2015 második felében kereste fel Herczeg Béla, Vállus polgármestere Havasi Bálintot, aki a Keszthelyi-hegység közepén, a Szent Miklós-forrásnál található pálos monostort szerette volna kutatni. A főigazgató a projekt szervezést vállalta magára, aki Simmer Líviát kérte fel szakmai vezetőnek. Ő az elmúlt évek alatt annyira magáénak érezte a pálosok történelmét, hogy doktori kutatásának témája lett.
Először Vállusnál kezdődött a pálosok örökségét feltáró kutatómunka
A Zaol-podcast legutóbbi adásában az is kiderült, hogy 2016-ban Vállusnál elkezdődtek az ásatások, majd utána Örményesen (Zalacsány-Örvényeshegy) és Óhídon folytatódtak a feltárások, méghozzá úgy, hogy egyre több laikust, önkéntest kértek fel a munkákra. Sőt, már a negyedik helyszínen, Elekszigeten (Kehida) kutatják a fehér barátok nyomait.
Havasi Bálint beszámolt továbbá arról, hogy milyen eredményeket értek el a közösségi régészet területén. Ennek egyik kiemelkedő állomása volt a római és a budapesti konferencia, ahol a pálosok zalai vonatkozásait, a múzeum közösségépítő és turisztikai szerepét mutathatták be a szakmának és a világnak.
