2023.05.26. 17:00
Hétköznapi emberek: hősök és áldozatok
Lerótták kegyeletüket a magyar hősök és áldozatok emléke előtt az egregyi városrész nekik szentelt parkjában Hévíz vezetői és civilek, akik megkoszorúzták az ott sorakozó apró fejfákat.
A hősök napján a Brunszvik-óvoda fiataljai emlékeztek műsorukkal a hősökre, majd a résztvevők megkoszorúzták az egregyi fejfákat
Forrás: ZH
Az emléknapot 1917-ben IV. Károly király kezdeményezésére fogadta el az Országgyűlés. A hősök napját 1945-ben még megtartották, de már nem számított nemzeti ünnepnek, ezután pedig majdnem ötven évig csak titokban lehetett emlékezni.
Papp Gábor polgármester beszédében felidézte: a helyzet 1989-ben megváltozott, 2001-ben pedig törvénybe iktatták a magyar hősök napját, azokét „akiknek nevét nem őrzik történelemkönyvek, nem sorolják az iskolai órákon: akik életüket adták a vészterhes, háborús időkben.”
Papp Gábor hozzátette: Hévízen máig él emlékezetük, és nemcsak a hozzátartozók tisztelegnek áldozatuk előttük, hanem a település teljes közössége, amely hálával gondol azokra, akik a hazáért, a szülőföldért, családjuk védelméért mondtak le legdrágább kincsükről.
A városvezető kiemelte, az egregyi templom melletti emlékparkban az I. és a II. világháborúban elesett egregyi és hévízszentandrási katonák, polgári személyek és zsidó áldozatok emlékét őrzi hetven, névvel ellátott fejfa. Ezek a kioltott életekre hívják fel a figyelmet.
„Hétköznapi emberek voltak, akiket a világháborúban hazájuk védelmére hivatkozva vittek a frontokra, és sosem térhettek vissza szeretteikhez”, idézte a múltat Papp Gábor, hozzátéve: ők nagyhatalmi harcok és játszmák ártatlan áldozatai, elszenvedői, akik a hazájukat, szülőföldjüket, szeretteiket védelmezték a végsőkig, életük árán is.