2023.06.17. 16:00
Zalából indult útjára a polgárőrök kilencedik országos akciója
Polgárőrök a parlagfűmentes településekért címmel Zalában, a frissen felavatott besenyő-öreghegyi közösségi tér első rendezvényeként hirdették meg a civil szervezet parlagfű elleni védekezést segítő idei országos projektjét
A polgárőrök parlagfűellenes országos projektindító rendezvényén (balról jobbra) dr. Marczali Zsolt Ferenc, Poór Gyula, Borsos József, a besenyő-öreghegyi- és Molnár István, a gálafejhegyi polgárőrök képviselője a parlagfű-kisokos plakáttal
Fotó: Fincza Zsuzsa
Dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke megnyitójában kiemelte, hogy az Agrárminisztérium felkérésére és támogatásával immár 9. alkalommal indították útjára az akciót, melyben évről évre sok száz polgárőr vesz részt országszerte. Szakemberként dr. Marczali Zsolt Ferenc, a MATE NI Növényvédelmi Tanszék keszthelyi Georgikon kampuszának egyetemi docense osztott meg érdekes információkat a szezonban közel kétmillió allergiától szenvedő honfitársunk életét megkeserítő gyomnövényről és az ellene folytatott küzdelem lehetőségeiről. Az Észak–Amerika déli területeiről Európába is behurcolt parlagfű a nevét 1753-ban Carl von Linnétől kapta, aki Milánói Szent Ambrus (Aurelius Ambrosius) 4. század végén élt milánói püspökről nevezte el. Csupán egy tévhit az, hogy az ambrózia, a görög mitológiában az olümposzi isteneknek halhatatlanságot és örök ifjúságot biztosító eledel ihlette volna a névadásban. Hazánkban egyedülálló módon, több évtizedes adatsorral rendelkezünk az ország szántóterületeinek gyomosodási viszonyairól és azok változásairól. Az 1940-es évek végén indult országos szántóföldi gyomfelvételezések során, jól kirajzolódott a parlagfű folyamatos előretörése. Míg 1953-ban csak a 21. helyet foglalta el a gyomnövények sorrendjében, addig az 1997-ben zárult negyedik felvételezés idejére már vezető pozícióba került, s ezt megőrizte a legutóbbi országos felmérés során is. A veszélyes gyomnövény irtására törvény kötelez mindenkit, viszont kevés szó esik az terjedésének megelőzéséről. A jól beállt gyepekbe ugyanis nem hatol be - hangsúlyozta a keszthelyi egyetem docense, hozzátéve, hogy a régi legelők, kaszálók fenntartása, beszántásuk kerülése ezért alapvető fontosságú. Ilyen területeken az őshonos növények visszafoglalják életterüket, és kb. 3–4 év alatt kiszorítják a gyomnövényt. Erdőkbe sem hatol be, ezért hosszú távon jó megelőzés a parlagterületek erdősítése.
Poór Gyula, az OPSZ környezetvédelmi alelnöke beszámolójában felidézte, hogy az első években a külterületi szolgálatok során, főleg a lovas polgárőrök segítségével igyekeztek felderíteni a parlagfűvel fertőzött területeket, amelyeket aztán a helyi önkormányzatnál, a jegyzőknél vagy a szakhatóságoknál jelentettek be. Ma már a légi felderítés is segíti a munkájukat: először csak sárkányrepülőkkel és siklóernyőkkel dolgoztak, 2023-ban már kiemelt szerepet kapnak a költséghatékonyabb drónos felderítések. Az internet segítségével a Nébih bejelentő oldalán rögzítik a parlagfűvel szennyezett területek GPS koordinátáit. Zalában is lépést tartanak a fejlődéssel, a környezetvédelemben jeleskedő egyesületek közül már többen rendelkeznek drónokkal, sőt főprofilként a drónos felderítést nevében is megjelölő (Zalai Drónos Felderítő Polgárőr Egyesület) csapat is alakult. A környezetvédelmi alelnök országos akció bejelentésekor tett ígérete szerint: "az OPSZ az Agrárminisztériumtól elnyert támogatásból pénzeszközt bocsájt a közreműködő egyesületek javára".
A Zalaegerszegen és környékén drónokkal dolgozó közösségek: a Botfa Városrészi PE, a Pókaszepetk és Környéke PE, valamint a tavaly szeptember 30-án bejegyzett Zalai Drónos Felderítő Polgárőr Egyesület között nem csak a bemutatók során, hanem a hétköznapokon is jó az együttműködés, igaz, a szükség is rá viszi őket, hiszen nem dúskálnak az okos, ám meglehetősen drága kis repülő szerkezetekben, ezért fontosabb akciókhoz összeadják az erejüket. Tavaly ősszel és év végén már beszálltak egy eltűnt idős asszony keresésébe; megtaláltak például egy ellopott erdészeti rönkhúzó gépet; a vadásztársaságokat a megsebzett, de elmenekült vadak felkutatásában segítik; az illegális szeméttelepek felderítésével a környezetvédelmet szolgálják; a Göcsej Önkéntes Járási Mentőcsoport minősítő gyakorlatán drónnal bukkantak ráa Gébárti tóba "esett" személyre. Április végén kapták a felkérést, hogy vegyenek részt a parlagfű felderítésben - tudtuk meg Fodor Zsolttól, a Zalai Drónos Felderítő Polgárőr Egyesület elnökétől, aki meg is mutatta az idő és területi beosztással, GPS koordinátákat is közlő munkatervüket, aminek már az 5. hetét teljesítik. Ősszel pályázni szeretnének egy drónra és egy szolgálati autóra is, az idő alatt igyekeznek rászolgálni a támogatásra. Addig is az elnök saját tulajdonú drónját és az elnökhelyettesük, Kispál József jóvoltából a pókaszepetkiek felszerelését használják.