1956 magyar-lengyel emlékezete

Sohasem felejthetjük el azt a tényt, hogy mennyire odaadóan vállalt szolidaritást velünk a lengyel nemzet a forradalom kitörésének első pillanatától.

Ezt dr. Vadvári Tibor, Zalaegerszeg alpolgármestere fogalmazta meg szerdán az 1956. Lengyelország-Magyarország, történelem és emlékezet című kiállítás szerda délutáni megnyitóján. Hangsúlyozta, kötelességünk emlékezni és emlékeztetni mindenkit a kommunista diktatúrák sötét időszakra és kötelességünk emlékezni a hősökre, és emlékezni kell az életmentő segítségre is, tette hozzá,

Vigh László országgyűlési képviselő köszöntőjében a lengyel néptől kapott támogatás szép példáját hozta fel. A Lengyel Köztársaság tiszteletbeli konzulja, dr. Cséby Géza a két nép összefogását emelte ki a szabadságért vívott küzdelemben.

A Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) szabadtéri kiállításának tablói november 8-ig láthatók a  Mindszentyneum előtti téren. A tárlat kapcsán a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának főigazgatója, Havasi Bálint azt hangsúlyozta, hogy a kiállítással kilépnek a múzeum falai közül, hiszen a tablók bárki számára a nap huszonnégy órájában felkereshetők, mégpedig belépődíj fizetése nélkül. Az ismeretek, a történelmi tudás osztható meg széles közönséggel ily módon, hangsúlyozta. 

A kiállítás az 1956-ban lezajlott magyar és lengyel eseményeket állítja párhuzamba, kezdte érdeklődésünkre Földváryné dr. Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke. A magyarországi felkelés közvetlen kiváltója lengyel eseményekkel való szimpátiatüntetések voltak. Ezért fogalmazódott meg a gondolat, hogy párhuzamosan mutassuk be, mit élt át a két nép, és rámutatni a hasonlóságokra. mondta. A kiállításon megismerhető az a folyamat, ami a világháború után a szovjet megszállással, a kommunista diktatúra kiépülésével történt a két országban. Sárba tiporták a nemzeti büszkeséget, elveszett a szuverenitás, a szabadság, a mindennapok részévé vált a terror. ez hasonlóan zajlott le a két országban: internálótáborok, politikai koncepciós perek, a kollektivizálás jellemezték azokat az éveket. Ezek vezettek el 1956 eseményeihez. Azt szerettünk volna megmutatni, hogy ez nagy, közös szabadságünnep volt, és nem csak Budapesten, mert az első diákgyűléseket október 16-án és 20-án Szegeden tartották meg. Az első halálos áldozatokat követelő sortűz pedig Debrecenben dördült el a fegyvertelen tüntetőkkel szemben, mégpedig október 23-án délután, elevenítette fel a NEB elnöke.