2023.10.14. 07:00
A mesterséges intelligencia a jövő technológiája
A mesterséges intelligencia nagyon ránk tolta az ajtót. Újabb és újabb témák jönnek elő naponta, ezért folyamatosan vizsgálnunk kell, hogy mikor, milyen módon vezessük be használatát. Szükségszerű lépnünk, vagy inkább óvatosak legyünk? Nem kell mindjárt az első hullámra ráülni a szörfdeszkával, lehet, hogy érdemes a nagyobb hullámot kivárni.
Joós Attila: Neumann János a szingularitással azt fejezte ki, hogy az MI fejlődésével a gépek sokkal intelligensebbek lesznek, mint az emberek
Fotó: Antal Lívia
Ezekkel a gondolatokkal vezette fel Joós Attila informatikatanár, a Webmark Kft. ügyvezetője a Mesterséges intelligencia a mindennapokban és az oktatásban című előadását a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központjának Kutatók éjszakája programján. Mindjárt a sokakat foglalkoztató dilemmával kezdte: vajon az angol, illetve a magyar mozaikszóval kifejezett AI, vagy MI elveszi-e a munkánkat? Mint mondta, nem feltétlen, viszont kiválthat olyan munkafázist, amelynek nem lesz létjogosultsága, mert a gépek megoldják azt.
– Az oktatásban, az informatikában, egy vállalkozásban vagy egy kutatásban igenis helye van a forradalmian új eszköz alkalmazásának – hívta fel az előadáson jelenlévő diákok és hallgatók figyelmét, hozzátéve: a gépek segítségével folyó oktatásnak komoly reformja lesz az elkövetkező években. Kitért arra, hogy a közbizalom eléggé nehezen adja meg magát a mesterséges intelligenciának. Nagy az ellenállás, nagy a félelem, hogy elérünk egy olyan pontot, amit már nem tudunk kontrollálni. A szakembereknek ezért először el kell oszlatni a félelmet, majd felépíteni a bizalmat. A Terminátor és más akciófilmekre utalt, amelyek a mesterséges intelligencia negatív hatásait tüntetik fel, és erre még rápakol a média.
A továbbiakban az MI alkalmazási területeiről beszélt, többek között arról, hogyan alkothatunk segítségével képeket és különböző tartalmakat. Szóba hozta, hogy előadásának összeállításában javaslatot kért a mesterséges intelligenciától, amely nem új keletű, hiszen története 1956-ra nyúlik vissza. Amerikai tudósok már akkor kidolgozták az MI fogalmát, amellyel elindult a kutatás ezen a területen.
– Az MI témakörben Neumann Jánoshoz köthetjük a szingularitás fogalmát. A magyar tudós ezzel azt fejezte ki, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével elérkezünk oda, hogy a gépek sokkal intelligensebbek lesznek, mint az emberek – mondta az előadó. Megemlítette a Meta száz nyelvet ismerő és fordító mesterséges intelligencián alapuló új modelljét, amely valós időben segíti a kommunikációt az egymás nyelvét nem ismerők között.
Joós Attila elmondta továbbá: cégüknél például arra használják az MI-t, hogy közreműködjön az új kollégák kiválasztásában, a megrendelői elképzelések megvalósításában. A szóban elhangzottak leírásával elvégzi helyettünk a monoton, „nemszeretem munkát”. Az oktatásban az óravázlatok megtervezését, a dolgozatok javítását bízhatjuk rá, segítségével a tanár személyre szabott haladást tud biztosítani a diákoknak. Az informatikában például átnézi és javítja a programkódokat, segít megvédeni a rendszereket a rosszindulatú behatolásoktól.
A hallgatóságot végül arra biztatta, hogy pozitívan álljanak a jövőhöz, legyenek nyitottak, inkább az MI előnyeire figyeljenek.
– A mesterséges intelligencia nem fogja kiváltani az embereket, mert mi sokkal kreatívabbak vagyunk nála. Az emberek képesek megérteni másokat és együtt érezni velük, valamint alkalmazkodni a változó körülményekhez. Az MI-rendszerek nagy mennyiségű adatot tudnak elemezni. Gyorsabban és pontosabban oldják meg a feladatokat és képesek azokat automatizálni. Ugyanakkor csak a rendelkezésre álló adatokon alapulnak, ami egyoldalúsághoz vezet.
