Nőtt az országban az erdőterületek nagysága, de a fák egészségi állapota romlott

2022-ben a közel 2,1 millió hektárnyi erdőgazdálkodási területből a tényleges erdőterület 2 millió hektárt, az ország 21 százalékát foglalta el a KSH jelentése szerint. Az erdőterületek 39 százaléka Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon van. Kiterjedésük Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a legnagyobb, 214 ezer hektár, ami az országos állomány 11 százalékát adja. Jelentős erdőterülettel rendelkezik még Somogy (182 ezer hektár), Bács-Kiskun (177 ezer hektár), valamint Pest vármegye (165 ezer hektár) is.

Az erdősültség – az erdőterületek aránya – Észak-Magyarországon a legnagyobb (közel 30%-os), az országos átlagot (21%) jóval meghaladó, míg a jelentős mezőgazdasági területaránnyal rendelkező Alföldön a legalacsonyabb. Kiemelkedik Nógrád vármegye: területének 39,5 százalékát erdő borítja, és szintén magas az erdőterület aránya Zala vármegyében (31,6%) és Veszprém vármegyében (30,4%). Az erdőterület aránya Békésben a legkisebb, 5% alatti.

Az erdőtelepítések nagysága a 2007–2016 közötti időszakban csökkent, ezt követően azonban növekedési folyamat vette kezdetét. Az elmúlt két évben az újonnan telepített erdők területe közel akkora volt, mint az azt megelőző 10 év során összesen. Ennek a közel 9 ezer hektárnyi erdőnek több mint a fele Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Hajdú-Bihar vármegye erdőterületeit növelte.

A tartamos erdőgazdálkodásnak köszönhetően az erdők élőfakészlete (a faállomány összes föld feletti bruttó fatérfogata) folyamatosan gyarapodik. 2022-ben a 2 millió hektárnyi erdőterületen az élőfakészlet 408 millió köbméter volt, ami országosan 25%-os növekményt jelent 2000 óta. Az élőfavagyon 71%-át a keménylombos fafajok teszik ki. Bár a legnagyobb erdőterületet az akác foglalja el, azonban élőfakészlet tekintetében a tölgy a legjelentősebb, az élőfavagyon közel negyedét (95 millió köbméter) adja. Ezt követi az akác 57 millió köbméterrel.

A fakitermelési arány – a fakitermelés folyónövedékhez viszonyított aránya – 2000 óta 51–64% között mozog, vagyis az erdők éves folyónövedéke jóval meghaladja a kitermelt fa mennyiségét. Igaz ez még akkor is, ha 2022-ben a kitermelés az elmúlt tíz évet tekintve a legnagyobb mértékű volt, írja a KSH.

Az erdők egészségi állapotáról is beszámolt a statisztikai hivatal. 2007 és 2022 között a tünetmentes erdők aránya 11–62%-os tartományban mozgott, a legalacsonyabb 2022-ben volt. Az Erdővédelmi Hálózat 2022-es adatainak értékelése szerint az általános egészségi állapotot leginkább tükröző levélvesztés alapján az elmúlt évek negatív tendenciája folytatódott. A 2021-es évhez képest a tünetmentes fák arányának a felére csökkenése (10,9%), illetve az erősen károsodott fák arányának megduplázódása (19%) a leginkább szembetűnő. A kocsányos tölgyeknél az elmúlt években tapasztalható állapotromlás 2022-ben oda vezetett, hogy a mintaterületeken már nem volt egészséges mintafa, csakúgy, mint az egyéb tölgy fajcsoportban. A 2021-ben legjobb egészségi állapotú gyertyán esetében a tünetmenetes fák aránya 59%-ról 18%-ra csökkent. 2022-ben az erdei fenyők között volt a legtöbb tünetmentesnek mondható egyed, arányuk azonban csak 25,8% volt.