Visszatekintő 2023. áprilisára

Keszthely

Elindult a viharjelző rendszer

Április 1-jén kezdetét vette a viharjelzési szezon. Magyarországon a viharjelzőrendszert a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság működteti, a jelzés kiadásáért pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma felel – írja a zaol.hu. A viharjelzés nagyobb tavainkon, így a Balatonon, a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tavon működik. A katasztrófavédelem a Balatonon 37 part menti és 3 tóközepi viharjelzőlámpát működtet. Ezek kiegészülnek 15 mobil viharjelzőlámpával, amelyek a strandokon kapnak helyet. A Balatonon tehát összesen 55 viharjelzőlámpa van. Ennek köszönhetően egy adott pontról legalább hármat is lehet látni. Az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően a tóközepi viharjelzők még hatékonyabban figyelmeztetnek, mert speciális stégeken, platformokon kaptak helyet. Nagyobb napelemekkel vannak ellátva, üzembiztosabb a működésük, bővült az akkumulátor-kapacitásuk, így akkor is megfelelően működnek, amikor tartósan nem süt a nap. A lakosság nemcsak a tóparton, hanem elektronikus módon is tájékozódhat a viharjelzés aktuális állapotáról.

Négy napon át kínált élményeket Keszthely több ezer látogatónak

A húsvéti programözön négy napon át csábította a kulturális élményeket keresőket a keszthelyi Festetics-kastélyba – olvasható az összegzés a Zalai Hírlapban. A Helikon Kastélymúzeumban mozgalmas volt a mögöttünk hagyott négy nap. Április 7-én, pénteken megnyitotta kapuit az északi szárny, volt kincskereső játék, szakmai vezetés a Madárparkban és a Pálmaházban, illetve az Amazon Ház Látogatóközpont Földön, vízen, levegőben című tárlatában. Szombaton és vasárnap mindezek mellett arcfestés, lufibohóc, délután pedig látványos lovasprogram szolgálta a kikapcsolódást. Húsvéthétfőn – a családi-baráti locsolkodások után – meseóra kínált feltöltődést a kisebbeknek, s ezen a napon is volt tojáskereső játék: a kuponokat az elő- és hátsókertben rejtette el a „nyuszi”. Ezekből kellett hármat meglelni, amelyek birtokában az északi szárnyban lévő szerencsekeréken lehetett kipörgetni a garantált ajándékot. A hosszú hétvégén több mint 6200 látogatót regisztráltak a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban, közölték a szervezők.

A keszthelyi Kertvárosban 170 millió forintból indul a beruházás

Elkezdődött a kertvárosi belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer második ütemének építése, amelyre Keszthely 170 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kapott - tudósít a zaol.hu. A Területfejlesztési Operatív Program által finanszírozott projektben úgynevezett nyílt rendszert építenek. A beruházás indulása kapcsán Keszthely önkormányzata közölte: a város elkötelezett a környezet állapotának javításában, amit jelentősen befolyásol a felszíni vizek összegyűjtése és annak károkozás nélküli elvezetése. E munka ezt szolgálja a Kertvárosban, ahol a belterület védelmét biztosító vízelvezető hálózatot építenek, figyelve a csapadékvíz-gazdálkodás korszerű elveire is. A projekt részeként szemléletformáló kampány is indul, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet arra: fontos a vizek helyben tartása. Emellett gyakorlati tanácsokkal, ismeretekkel is ellátják, felvértezik a keszthelyieket.

Nagykanizsa

Szegletes Gábor műgyűjtő kiállítása Nagykanizsán

A Plakátházban április elején nyílt meg a kanizsai Szegletes Gábor gyűjtő Álmok, vágyak, lehetőségek című időszaki kiállítása, mely május 20-ig volt látogatható. Egy festmény, amely anyagában, méretében és színvilágában jól illeszkedik lakásunkba, gyönyörködtet, elgondolkodtat és előhívhat emlékeket, beszélgetéseket, vallja Szegletes Gábor gyűjtő, akinek festmények iránti rajongása 25 évvel ezelőtt kezdődött. Ha megszeretett egy alkotást, megvásárolta és együtt élt vele az otthonában. A gyűjteménye folyamatosan változik. Elmondta: célja, hogy egyre magasabb színvonalú legyen, akár a mennyiség csökkentése árán is. Lokálpatriótaként elsősorban azoktól a helyi művészektől vásárol, akiknek a munkáját nagyra értékelte, mint például Kotnyek István, Szekeres Emil, vagy éppen Ludvig Zoltán és fia, Ludvig Dániel.

Tanulmányi versenyt szervezett a Péterfy-iskola a névadó tiszteletére

Több, mint húsz éve rendezi meg a Péterfy-iskola a névadó Péterfy Sándor tiszteletére a megyei tanulmányi versenyt, melynek ünnepélyes eredményhirdetését április 13-án tartották az intézményben – tudósít a zaol.hu. A március 28-ai versenyt a Nagykanizsai Tankerületi Központ és a Nagykanizsai Német Nemzetiségi Önkormányzat támogatta. Az idén is sokan, több iskolából, közel 200 fő jelentkezett a szellemi megmérettetésre. Az alsós és felsős tanulók több tantárgyból mérhették össze tudásukat. Alsó tagozaton általános műveltségi csapatversenyen szerepeltek 3. és 4. osztályosok. Míg a felső tagozaton, az 5. és 6. évfolyamon tanulók magyarból, a 7. és 8. osztályosok pedig fizikából, angol és német nyelvből is versenyezhettek. A díjazottakat és a felkészítőket Sneffné Ágoston Mónika a Péterfy-iskola igazgatója köszöntötte, majd az iskola tanulói kulturális műsorcsokrot adtak elő.

Elismerést vehettek át a bölcsődei dolgozók Nagykanizsán

Nagykanizsán az alig egy éve átadott Manóvár Bölcsődében rendeztek szakmai nappal egybekötött ünnepséget, ahol elsőként Lukács Erika, az Egyesített Bölcsőde vezetője szólt kollégáihoz – olvasható a Zalai Hírlapban. A köszöntőket követően az év bölcsődei dolgozója elismerést is átadták, amit idén a Belvárosi Bóbita Bölcsőde kisgyermeknevelője, Herléné Szilajka Anikó vehetett át. Hagyományteremtő szándékkal idén a nyugdíjba vonuló kollégáktól is méltó búcsút vett a kollektíva. Idén ketten, Varsányi Péterné és Felsőné Kovács Zsuzsanna döntött a nyugdíjba vonulás mellett, mindketten a Rózsa Bölcsőde kisgyermeknevelői voltak. A búcsúztatást követően szakmai nap keretében szereztek új ismereteket és kompetenciákat a dolgozók.

Zalaegerszeg

Munkahelyi egészségdélután a kormányhivatalban

Vércukor- és vérnyomásmérés, testzsírszázalék-, CO-mérés dohányosoknak. Többek között ezen szűrések igénybevételére is mód nyílt a Zala Vármegyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya és a Zalaegerszegi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztálya által szervezett munkahelyi egészségdélutánon, amelyet április elején tartottak a zalaegerszegi megyeházán – tájékoztat a Zalai Hírlap. A 2023-ban indult rendezvénysorozat második alkalommal a kormányhivatal egerszegi központjában dolgozók számára kínált lehetőséget arra, hogy időt takarítva meg, a munkahelyükön fordíthassak figyelmet az egészségük megőrzésére. Az egészségdélutánon részt vett dr. Sifter Rózsa főispán, a Zala Vármegyei Kormányhivatal vezetője is.

Zalaegerszegen mutatták be először idei műsorukat

Telt házas, a közönséget is tapssal megmozgató, nagy sikerű koncertet adott április 8-án a megyeszékhelyi Art Moziban a kőszegi Ataru Taiko japán dobszínház Európa legnagyobb taiko dobjával – tájékoztat a zaol.hu. Sakura című bemutatójukat minden évben megújítják, az idei premiert a zalai vármegyeszékhely közönsége láthatta először. Az Ataru Taiko ütőegyüttest Vörös Emil, a kőszegi zeneiskola pedagógusa akkori növendékeivel együtt alapította 2006-ban. A tagok az azt megelőző években már különféle zenei műfajokban próbálták ki magukat, míg végül ráleltek a taiko csoportos dobstílusra. 2007 óta mintegy félezer koncertet adtak.

Diákoknak tartott előadást Zalaegerszegen Áder János

A klíma, a biodiverzitás megóvása a fiatalok jövőjéről szól, arról, hogy milyen körülmények között fognak élni. Ezt Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke fogalmazta meg előadásának végén, amit április 25-én a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum diákjainak tartott a városi hangverseny- és kiállítóteremben – olvasható a Zalai Hírlapban. A fenntarthatósági témahét rendezvényén 170 tanuló előtt beszélt, időről időre megkérdezve hallgatóságát, a helyesnek gondolt válaszokat pedig mobiltelefonon lehetett megjelölni. Így került szóba a 6. tömeges kihalás, ami napjainkban zajlik, hogy 41 ezer veszélyeztetett fajt tartanak számon a szakértők, hogy az élelmiszereink 40 százaléka tűnik el, ha nem lesznek beporzó rovarok, márpedig folyamatosan fogyatkoznak. Mindez az ipari forradalom kezdete, 200 éve zajló emberi tevékenység következménye. Áder János programja Nagypáliban folytatódott.