2024.01.11. 09:30
MME: 50 év alatt az állatkert Barlang mozijától a gödöllői királyi lovardáig
A jubiláló magyar madártani Eeyesület Kelet- és Közép-Európa egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé fejlődött.
Ez a kék vércse is az MME-től kapott műholdas jeladót a hátára
Fotó: Solt Szabolcs/MME
Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án 200 lelkes madárvédő gyűlt össze a Fővárosi Állat- és Növénykert Barlang mozijában, hogy létrehozza a Magyar Madártani Egyesületet – az elmúlt fél évszázad legfontosabb történéseit közleményben foglalta össze a ma már Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületként (MME) ismert közösség.
Az MME szűk szakmai szervezetként indult, de a vezetők – nemzetközi mintára – hamar széles társadalmi bázison alapuló, modern civil szervezetté alakították. Mely az 1990-es évekre Kelet- és Közép-Európa egyik legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált és ezt a státuszát őrzi ma is.
Az MME mindig hitt abban, hogy a természetvédelmet csak tudás alapon lehet megvalósítani, ezért az egyes fajok állományváltozásának, elterjedésének és természetvédelmi problémáinak meghatározására számos felmérési, kutatási programot valósított meg a fél évszázad alatt. A Madárgyűrűzési Központ és a Monitoring Központ adatbázisai nemzetközi tekintetben is kiemelkedőek, több tízmillió adatrekordot tárolnak, és az eredmények a nagy összefoglaló munkák mellett ma már az interneten is elérhetők mindenki számára.
Az egyesület az évtizedek során kimagasló eredményeket ért el a ragadozómadár-védelem területén, többek között a kerecsensólyom, a kék vércse és a parlagi sas védelme terén műfészkek kihelyezésével, áramütés és mérgezés megelőzési programokkal és élőhelyvédelmi intézkedésekkel.
Az MME széleskörű tevékenysége azonban nem korlátozódott a madarakra, a kétéltűek és hüllők, később az emlősök, majd a lepkék és szitakötők is az egyesület látóterébe kerültek és a szervezet felmérési, kutatási, védelmi és oktatási tevékenységeket indított ezen fajcsoportok védelme érdekében is. Kiemelendő a rákosi vipera megmentésére indított program, amelynek részeként létrehozta a rákosivipera-védelmi központot is, ahol a faj megmentése érdekében mesterséges szaporítóprogram is működik.
A szervezet egyik legfontosabb feladata a társadalom tájékoztatása és bevonása a természetvédelembe. Ezt a küldetést az MME a kezdetektől kiemelt feladatának tekintette, ezért a táborok, környezeti nevelési, Madarász suli, Madarász ovi, Madárbarát kert programok segítségével az ovisoktól a felnőttekig minden korosztályt megszólítva évente sok tízezer embert sikerült közvetlenül megismertetni természeti értékeinkkel és aktív cselekvésre buzdítani.
Az alapításra emlékezve az MME január 6-án ünnepi ülést tartott Gödöllőn, a Királyi Kastély lovardájában. A megnyitón Martin Harper, a BirdLife International főigazgatója hangsúlyozta az egyesület szerepét a regionális és nemzetközi természetvédelemben. Kiemelte: az egyes szakterületekre az évtizedek során nyolc szakosztály jött létre, az ifjúsági tagozat pedig legújabb szervezeti egységként a 16-30 éves korosztály lelkes természetvédőit tömöríti – gondoskodva az utánpótlásról a következő ötven évre.