Téli madárgyűrűzés – kéthetente a botfai kastélyparkban, nyáron a nádasban

A kastélyban működő Mindszenty Ifjúsági Ház ez évi első madárgyűrűzésén megjelent gyerkőcök mégis elégedettek voltak, hiszen Zalai Béla ornitológus segítségével az utolsó tollukig megismerhették az apró szárnyas teremtményeket, olyannyira, hogy a találkozó végén már megtudták különböztetni a széncinegék közül a fiúkat a lányoktól: "a fiúk boxeralsót viselnek, a lányok tangát"- mondták fel szinte már kórusban a leckét. Kicsit szakszerűbben: a széncinke hím alulról gyakran rikítóbb sárga színű, a hasán húzódó sáv erős, a két lába között kiszélesedik, a tojó hasán húzódó sáv vékony, határozatlan, nem szélesedik ki. Persze egyéb fontos információkra is fény derült: a madárkák mellkasát borító "zsírréteg" például ékesen bizonyította, hogy a kastélyparkban, illetve a környéken lakó közösségük nem koplal, akadtak közöttük idősebbek és tavaly kelt fiókák is. S ami a gyerkőcöknek a legnagyobb örömet okozta: a gyűrűzés és a lajstromba vétel után a saját tenyerükből engedhették szabadon a madarakat, kivéve az erős csőrrel bíró 2 meggyvágót, azokat a szülők kapták kézbe, mert igaz, a cinegék, csízek, zöldikék is csípéssel tiltakoznak a fogva tartás ellen, de azzal csak elviselhető fájdalmat okoznak,  a meggyvágó viszont a meggy magját is szét tudja roppantani. A gyűrűzöttek között a cinegék voltak többségben, a 8 kékcinke és a 6 széncinege mellett gyermektenyérben pihegte ki az izgalmakat 2 csíz és 2 zöldike is - szinte valamennyit nógatni kellett a elreppenésre. A hanyattfekvő póz szokatlan a számukra, s talán egy kicsit át is akartak melegedni?

– A szép, napsütéses idő nem feltétlenül kedvez a gyűrűzésnek, mert bár rengeteg madár jár a kastély etetőjére – október óta el is fogyott 40 kiló mag - de a napfény "megsüti", jól láthatóvá teszi a finom szövésű hálót, így azt elkerülik – szabadkozott a viszonylag kevés meggyűrűzött madár miatt dr. Illyés Zoltán biológus, az ifjúsági ház intézményvezetője. – Tavaly gyűrűzéseink alkalmával 28 fajhoz tartozó több mint 400 madarat vettünk lajstromba, - tette hozzá -, a 168-as létszámmal a széncinegék vezettek, őket a kékcinkék, az énekes nádiposzáták, a csízek és a tengelicek követték, de gyűrű került a Botfán ritkaságnak számító cigánycsuk és a sárgafejű királyka lábára is. Érdekességeknek amúgy ezúttal sem voltunk híján: gyűrűzés közben meghallottuk az idei első harkálydobolást, ami már a nászuk kezdetét jelentő territórium kijelölésének hangja. Azt gondolná az ember, hogy a nagy hideg még téli hangulatban tartja az állatvilágot, de úgy tűnik, a nappalok hosszabbodása megteszi a hatását. A madarak tollruhájukban a hideg ellen jól fel vannak öltözve, s mivel nincs hótakaró, akár a talajon is találnak táplálékot.

Egyéb érdekességben is volt részük a szombati madárgyűrűzés látogatóinak: dr. Illyés Zoltán bemutatta a Vadonleső program részeként 2022-ben az év emlősének választott rozsdabarna színű aprócska törpeegeret, honi faunánk legkisebb rágcsálóját, aminek természetvédelmi értéke egyedenként 25 ezer forint. Az egérke leírását is elolvashatták a nemrég megjelent Zalaegerszeg védett természeti értékei című könyv 2. kötetében, amit az első kötettel együtt meg is vásárolhattak.

Botfán az idén is folytatják az immár családi programnak számító kéthetente tartandó téli madárgyűrűzést, tavasztól a Mindszenty Ifjúsági Házhoz érkező erdei iskolai csoportok számára a Válicka-patak nádasában szerveznek gyűrűzéseket. Tervben van egy Válicka természeti értékeit bemutató alkalom is, amikor a nádas madarai, a patak halai és egyéb élőlényei kapnak főszerepet.