A Csány László Technikum és partnerei a projektalapú oktatásért

A fenti példa, melyet a Flex zalaegerszegi gyáregységének egyik vezetője vázolt csütörtökön délután, egyszerű, de nem csak ezért lehet a megoldása testhezálló a középiskola padjait koptató tanulóknak, akik a zalaegerszegi Csány László Technikumban informatika és távközlési ágazaton szereznek hasznosítható tudást. 

A diákok tudása és a cégek elvárása könnyebb, gyorsabb, gyümölcsözőbb egymásra találását szolgálta az a kerekasztal-beszélgetés, melyet február 8-án szervezett a középiskola a Zalaegerszeg vonzásában működő, informatikai területen dolgozó cégek számára a tankerületi és szakképzési centrumbeli szakemberek részvételével. 

A résztvevőket Németh Andrea igazgatónő köszöntötte, majd Lambertné Katona Mónika szakmai igazgatóhelyettes mutatta be az iskolában zajló  technikus képzés és a projektoktatás módszertanát. Kitért az okleveles technikus képzésre, melynek népszerűségét jelzi, hogy 4,5-ös átlaggal lehet bekerülni. Ha az itt végzettek a Széchenyi István Egyetemen szeretnének továbbtanulni, 30 kreditpontot kaphatnak a középiskolai eredményükért. Az igazgatóhelyettes hangsúlyozta, napról napra változó, fejlődő tudományról van szó, ezért a tanárok és a tanulók számára egyaránt létkérdés az újdonságokkal való lépéstartás. Ebben is hasznos lehet az a jövőbeni együttműködés, amely a cégek és az iskola között kialakul, úgy, hogy a vállalatok akár konkrét probléma megoldását kérik, melyet projektalapon, teammunkában, azaz együtt oldanak meg a diákok. A megoldott feladatok "vizsgaremekekként" jelentenének sikerélményt és az érettségi bizonyítványt még jobban hitelesítő munkát. Az iskola erőssége a humánerőforrás, lehetősége a duális képzés, gyengesége az eszközellátottság, veszélye a mesterséges intelligencia jelenléte, illetve célszerű használata, összegzett Lambertné Katona Mónika, amikor a leendő szoftverfejlesztők, informatikai rendszert és alkalmazást üzemeltetők, távközlési technikusok képzését vázolta. 

Könye Attila, a Csány László Technikum informatikai munkaközösségének képviseletében konkrét példákon mutatta be, mi mindenre képesek diákjaik, s arra biztatta a jelenlévőket, adjanak feladatokat, a diákok így érezhetik, hogy nem az iskolapadnak, hanem az életnek tanulnak.  

A diákok maguk is bemutatkoztak egy IKT projektbemutatóval, azután a részletek kidolgozásáról szólt az eszmecsere.