Egyre nő a kártyás fizetések aránya, az önkiszolgáló kasszák is ezt erősítik

Cikksorozatot indított az MNB a bolti kiskereskedelemben használt fizetési módok elterjedtségét vizsgáló kutatásának eredményeiről. Az elektronikus tranzakciók arányának emelkedése számos előnnyel járhat társadalmi szinten, emiatt is az MNB pénzforgalmi fő stratégiai célja, hogy a készpénzhasználat lehetőségének fenntartás mellett 2030-ra az elektronikus tranzakciók aránya elérje a kétharmadot, írták honlapjukon.

A cikksorozat második részében az MNB az elektronikus fizetést biztosító infrastruktúra lefedettségét és kihasználtságának mértékét vizsgálta a 2015-2022 közötti időszakban. Megállapították: az elektronikus fizetést elfogadó üzletek aránya folyamatosan, 55 százalékról 81 százalékra emelkedett. 

Az elektronikus fizetést nem biztosító üzletekben a vásárlások számának csupán 3 százaléka, értékének pedig csupán 4 százaléka zajlik, azaz az infrastruktúra-lefedettség lehetővé teszi az elektronikus fizetések gyakoribb használatát.

A cikk kitér arra is, hogy az üzletek számának és az elektronikus fizetés elfogadásának változásában egyértelműen látszódik a koronavírus-járvány miatt bevezetett óvintézkedések hatása. A fizikai kapcsolatot nem igénylő elektronikus fizetések terén a fejlesztések felgyorsultak és a felhasználók is igényelték ezek használatát, emiatt is 2021-től előírás lett a kötelező elektronikus fizetés biztosítása az OPG kötelezett üzletekben, azaz a kiskereskedelem nagy részénél.  

Az MNB vizsgálatra rámutat, hogy megjelentek az önkiszolgáló kasszák, amelyek egyrészt a kereskedők oldalán növelik a működési hatékonyságot azáltal, hogy párhuzamosan több vásárlás lebonyolítását teszik lehetővé egy pénztárossal, másrészt mivel a legtöbb esetben bankkártyás fizetés lehetséges ezeknél, így az elektronikus fizetés használatának megismerését és használatát is elősegítik.