Hévíz lett kategóriájában a legfejlettebb település

Az Egyensúly Intézet településindexe több mint 50 indikátor alapján vizsgálta a hazai városokat és falvakat, azt kutatva, egy-egy település mennyire készült fel a jövő kihívásaira. A sorrend felállítása során nyilvánosan elérhető, objektív adatokat használtak, a szubjektumot, így például a közvéleménykutatást mellőzték a rangsor kialakításakor. Értékelték például az infrastruktúrát, a jövedelmi helyzetet, az iskolázottságot, az internetes hozzáférést, az orvosi ellátást, a közbiztonságot, a közlekedést és az új építésű ingatlanok számát is.

A jövő települései Magyarországon címmel rendezett konferencián Papp Gábor egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen is részt vett, az elismerés átvétele után pedig leszögezte: „A kutatás bebizonyította, hogy nem volt hiábavaló az elmúlt évek munkája”.

Dr. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere arról beszélt: „Legyünk büszkék az eredményeinkre”, a díj kapcsán pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a településindex rangsorát tények alapján határozták meg. Ez a falvak, városok eredményeit mutatja meg akkor, „amikor az önkormányzatok nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a települési szektor megpróbál túlélni”.

A tanácskozás résztvevőit köszöntötte Mayer Gábor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára, aki a hazai területpolitika megújításának főbb elemeit ismertette. Úgy fogalmazott, a felzárkóztatás és a városfejlesztés kérdése a XXI. században kéz a kézben jár.

Előadásában arról is szólt, hogy a 2022-es népszámlálás adatai alapján végzett vizsgálat szerint hogyan változott az ország 2011-2022 között. Az államtitkár kiemelte, vármegyei szinten 22-76 százalék közötti gazdasági növekedést mértek, s ezen időszak alatt jelentősen emelkedtek a bruttó jövedelmek is.

Kitért a vidéki lakosság elvándorlására, s ennek kapcsán megjegyezte: a nagyvárosok nem felhúzzák a vidéki településeket, sokkal inkább elszívóhatást gyakorolnak. Mayer Gábor elmondta, mostanra a területfejlesztés legfontosabb pénzügyi eszközévé a Top Plusz-program vált, emellett fontos célnak nevezte azt is, hogy azoknak a városoknak és falvaknak is legyenek fejlesztési forrásai, amelyek az uniós lehetőségekből kimaradnak.

A konferencián Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója ismertette a településindex felmérés legfontosabb tapasztalatait. Például azt, hogy a 15 ezer fő feletti városok mindössze harmada mutatott fejlődést, a többieknél csökkentek az index pontok. A legkisebb települések viszont fejlődnek, különösen a Balaton térségében, ugyanakkor az észak-magyarországi és a dél-dunántúli térségben lemaradás érzékelhető.

A Településindex-díj helyezettjei, 5 ezer fő alatti városok s falvak esetében: 1. Hévíz, 2. Fonyód, 3. Alsóőrs. A kisvárosok mezőnyében: 1. Balatonfüred, 2. Üllő, 3. Diósd, a 15 ezer fő feletti városok rangsorában: 1. Budaőrs, 2. Biatorbágy, 3. Gödöllő. A megyeszékhelyek között az első helyen Székesfehérvár, a másodikon Győr, a harmadikon pedig Eger végzett. A fővárosi kerületeknél a sorrend: 1. V. kerület, 2. I. kerület, 3. VI. kerület.

A díjakat Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója és dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke adta át a legfejlettebb falvak, városok vezetőinek, így Papp Gábornak is.