Bonbonetti - új zalai édesség Nagykanizsáról

1978 júliusában először a zalai és somogyi, valamint egyes budapesti üzletekben kerültek a fogyasztók elé a Bonbonetti termékek, de a nagykanizsai gyár a már kedvelt Rolettiből is növelte a termelését. Az egész évre beütemezett 120 mázsás tervet is alaposan túlteljesítették, s ekkor már 151 mázsát gyártottak. 1979-ben a Roletti, a Grandoletti és a Bonbonetti termékek már az egész ország területén kaphatók, és nem volt az a mennyiség, amit ne tudtak volna eladni. Ebben az évben ezek az édességek elnyerik a Kiváló Áruk Fóruma címkét.

A Zalai Hírlap 1983. május 28-ai lapszámába Fincza Zsuzsa készített riportot „Édesszájú asszonyok” címmel a nagykanizsai édesipari gyár dolgozóival, ebből a cikkből idézünk: „- Jó nekik! – mondják róluk. Az édesiparban dolgoznak. Annyi finomságot ehetnek, amennyi beléjük fér. Ha más vállalat dolgozóival találkoznak, így jellemzik őket: az édesszájúak. Az érintettek csak nevetnek ezen. Persze nem tiltakoznak. – Szeretünk itt dolgozni, az biztos – mondja Dávid Jánosné. – Azért nem csak a nyalánkság miatt. De ami igaz, az igaz. Jólesik időnként bekapni mondjuk egy-egy bonbonettit. És amikor valami új terméket kísérleteznek ki, velünk is „lemeóztatják”. Immár 15 éve, hogy Dávidné a Zala megyei Sütő és Édesipari Vállalat nagykanizsai gyárának dolgozója, tehát valamennyi „édes” termékük első kóstolói között volt. – A mi gépünkön készült a Bonbonetti, Grandoletti, a Gipsy. Büszkék is vagyunk rá. Ha bemegyek egy boltba, mindig arra gondolok, ezt biztosan én csináltam. Meséltem is az unokáimnak, azóta mondják: abból vegyél mama, amit te sütöttél!”