Göcseji lakodalmas Zalaszentgyörgyön

A Zalaszentgyörgyi Néptáncegyüttes nyaranta a Göcseji Dombérozó rendezvényei közé illeszti a lakodalmast, s minden esztendőben más-más részletre teszi a hangsúlyt. A Zala Vármegyei Értéktárba is felvett, színpadi produkcióként látható nemzeti érték korábban a zalai, göcseji lagzi ételeit, közülük is a rétest, a lagzi mókás, csintalan játékait, a menyasszonytáncot, majd a vőfély szerepét, a táncrendet, ezúttal pedig a menyasszony öltözetét helyezte a fókuszba.

Bár Zalaszentgyörgy szorosan véve nem tartozik a göcseji tájegységként számon tartott települések közé, a szokások, ahogy Bíró Friderika néprajzkutató is fogalmazott,  nem érnek véget egy-egy falu határánál, mondta a szombati rendezvény kapcsán Kovács Dezső polgármester, aki maga is fellépő tagja a Zalaszentgyörgyi Táncegyüttesnek. Ezért is csatlakoznak minden évben a Göcseji Dombérozóhoz, s a Buday Alapítvánnyal, a Kiss István György Alapítvánnyal közösen szervezik a több száz érdeklődőt vonzó műsort. A vendégek között akad olyan idős úr, aki távolabbi faluból csak azért utazik Zalaszentgyörgyre, hogy Schreiner Jenő prímás muzsikájára együtt nótázhasson a résztvevőkkel, tette hozzá Kovács Dezső.

Szombaton a menyasszony öltözete és öltöztetése bemutatásakor a táncegyüttes produkcióját Szabó Tímea néprajzos múzeumpedagógus előadása egészítette ki. Miközben készült a menyasszony (akit Farkas Cecília néptáncos "alakított"), Szabó Tímea az öltöztetés menetéről és az öltözet darabjairól szólt. Az ifjú arára a szerencse és boldogság megtartása és más hiedelmek miatt csak már férjezett asszony, köztük a saját édesanyja adhatta a kifordított alsó inget, a kerek szoknyát, a felső kötényt, a blúzt, a vállkendőt, a gyöngyös fátylat és a gyöngysort, a hímzett zsebkendőt. A cipőjében egy fillért, vagy szalmaszálat, a keblébe búzaszemet rejtettek. Szombaton a fellelhető adatok és szabásminta alapján rekonstruált, újonnan varrt öltözet került a menyasszonyra, mondta Szabó Tímea, hozzátéve, sajnos kevés adat maradt fenn a zalai népi viseletekről.

A néprajzos beszélt arról is, hogy az 1900-as évektől kezdve hogyan épült be a viseletekbe a kor polgári divatja, mely elhozta a hosszú menyasszonyi fátyol használatát is. A rendezvényen kiállítottak egy 1920-as évekből származó koszorús-gyöngyös-szalagos fejéket is.