Magyarok Kenyere: életszemek Zalából

Sabján Krisztián, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara zalai elnöke Darwintól idézve azt mondta: nem a legerősebb, nem a legokosabb az, aki túlél, hanem aki a legfogékonyabb a változásra. Szerinte a gazdaember ilyen, hisz jöhet Covid, aszály, mégis megtalálja az utat magáért, a családjáért, azért, hogy mások asztalára élelmiszer kerüljön, s tesz a közösségért is, aminek ékes bizonyítéka az évtizedes Magyarok Kenyere program. Akik búzát adnak, kezdetben adományként ajánlották fel, most viszont már büszkeség tölti el a lelküket, hogy hozzájárulhatnak a karitatív nemzeti összefogáshoz, tette hozzá.

A Magyarok Kenyere, határon belül s túl

Király László, a házigazda Zala-Cereália Kft. – amely idén Zala, Somogy és Vas búzáját is megőrli – ügyvezető igazgatója kiemelte, ötszáz éves a tüskeszentpéteri malom, hiszen 1524-ben említették először írásos források a létezését. Hozzátette, ez is bizonyítja, az itt élők már fél évezreddel ezelőtt foglalkoztak búzával, vagyis „az élettel”, amit a Magyarok Kenyere program szeretne minél többekkel megosztani, határon belül s túl egyaránt.

Imát mondanak a gazdákért

Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MAGOSZ alelnöke leszögezte, az aratás fáradságos munkája egyben lelki felkészülés az adakozásra, hisz ma már „minden magyar gazda tudja, mit jelent a hívó szó”, amely a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programtól érkezik. Úgy folytatta, ez ma már hitvallás, mivel az adományokból őrölt liszt, illetve az abból sütött kenyér s péksütemény rászoruló gyermekekhez jut, „akik, amikor esznek abból, egy imát mondanak értünk, gazdákért, s ennél nagyobb köszönet nem létezik”.

Kenyér, mindenki asztalára

Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke arról is beszélt, ebben „az értékeit részben elvesztett, hagyományait lábbal tipró, különleges ideológiák mentén működő világban hatalmas értéke van annak, hogy egy nemzet gazdái összefognak, és ezzel erőt sugallanak, kifejezve az összetartozást ebben a háború sújtotta korban. Mi a magyarok kenyerét mindenki asztalán szeretnénk látni”. Hozzátette, e program egyre bővül, ma már a pénzbeli támogatások révén 20 kárpátaljai fiatalnak, a fronton elesett édesapák tehetséges gyermekeinek életét, tanulmányait is segítik.

Áldás a búzára

Végezetül Szeghy Csaba Tamás, Zalaszentgrót plébánosa, Hodánics Péter református és Koczor György evangélikus lelkész megáldotta a búzát. Utóbbi emlékeztetett, a kenyér akkor születik, amikor – az isteni gondoskodás révén – a mag a földbe kerül, majd később megjön hozzá a napsütés s az eső. „Ezzel pedig mindannyian részesei vagyunk Isten adományainak, szeretetének, amit majd továbbadhatunk másoknak”.