Találkozás a történelemmel - a „reneszánsz művészetek bölcsőjénél”

A választás nem volt véletlen, hiszen Toszkána turisztikai értékei, látnivalói páratlanok, a régió fővárosa, Firenze pedig a „reneszánsz művészetek bölcsője”. Ez a régió Venetó után a második legnépszerűbb úti cél a turisták körében Itáliában.

Mire az ember Magyarországról elér Toszkánába, a közel ezer kilométeres úton sok mindenre rácsodálkozik. Például a kitűnő utakra, a példásan megművelt, sokfelé öntözött mezőkre, s a barátságos emberekre. Rácsodálkozunk, hogy mekkora is Olaszország, s benne Toszkána.

Olaszország a maga 60,3 millió lakosával a Föld 72. legnagyobb állama, területe pedig több mint háromszorosa Magyarországénak. Ezen belül Toszkána valamivel nagyobb, mint Zala, Somogy, Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron vármegye együttes területe, lakosainak száma közel négy millió.

A térségnek több híres turisztikai célpontja van, amelyek közül vitathatatlanul első a régiós székhely, Firenze, de sokan keresik felC astigl della Pescaiát, Pisát, San Gimignanót, Luccát, Grossetót, vagy Sienát, Castiglione della Pescaia pedig a régió leglátogatottabb tengerpartja, a turisták hozzávetőleg 40 százalékát a tengerpartra érkezők teszik ki. 1982 és 2021 között eddig nyolc toszkán helységet jelöltek a Világörökség részévé. Elsőként ezt a kitüntető címet Firenze történelmi központja kapta meg, aztán a pisai katedrális tér következett, majd San Gimignano történelmi központja, aztán Siena történelmi városközpontja, majd Pienza történelmi belvárosa, később a Val d’Orcia, a Medici villák és kertek, ezután pedig a Montecatini Terme az európai nagy fürdővárosok részeként érdemesült az elismerésre. Toszkána több mint 120 védett természetvédelmi területtel rendelkezik.

2018-ban csak Firenzébe több mint 5 millióan érkeztek, ekkor a világ 51. leglátogatottabb városa volt. Hogy azóta történtek-e ilyen felmérések, nem tudjuk, de azt igen, hogy az említett városok most olyan zsúfoltak, hogy alig lehet mozdulni az odalátogató tömegben. A legtöbb helyen a városközpontokba már nem is engedik be a turistabuszokat, a turisták hosszú gyaloglásra kényszerülnek, vagy kénytelenek felszállni a tömegközlekedési eszközök valamelyikére.

Firenzében például mi is villamossal közelítettük meg a történelmi belvárost, s próbáltuk megtekinteni a legfőbb műemlékeket. Ezek között szerepelt a Ponte Vecchio, a várost átszelő Arnó folyó legrégebbi hídja, vagyis az Öreg-híd, amely az egyetlen híd volt az Arnón 1218-ig. A jelenlegi hidat egy 1345-ös árvíz után építették újjá. A második világháború alatt ez volt az a híd, amelyet a menekülő németek nem romboltak le. Ehelyett elzárták a hozzáférést, s a középkori épületeket mindkét oldalán lerombolták. Az 1966. november 4-én történt áradáskor a híd csodával határos módon ellenállt a víz és az iszap hatalmas súlyának, amikor az Arnó ismét kiöntött, s elárasztotta a város nagy rész ét, óriási károkat okozva a műemlék épületekben és műkincsekben. Mondanom sem kell, ottjártunkkor alig lehetett a híd korlátjához férni a tömeg miatt, hogy az Arnót is megörökíthessük fotókon.

Sikerült viszont megnéznünk belül is a Santa Croce-bazilikát, amely a világ legnagyobb ferences temploma. Legfigyelemreméltóbb jellemzője a tizenhat kápolna, amelyek közül sokat Giotto és tanítványai freskói díszítettek. A legenda szerint a Santa Croce-t maga Szent Ferenc alapította. A jelenlegi templom építését egy régebbi épület helyére 1294. május 12-én kezdték el, s 1442-ben szentelte fel IV. Jenő pápa.

Természetesen láthattuk a dómot is a rendkívül magas harangtornyával, a városközpontban pedig több szobrot, köztük a város szívében, a Piazza della Signoria téren Bartolomeo Ammannati Neptun-kútját (1563- 1565), amely a márványszobrászat remeke, a még működő római vízvezeték végállomásánál.

Firenze elrendezése és szerkezete sok tekintetben a római korba nyúlik vissza, amikor helyőrségi településnek tervezték. Ennek ellenére a város nagy része a reneszánsz idején épült. A reneszánsz építészet erős jelenléte ellenére a városban középkori, barokk, neoklasszikus és modern építészet nyomai is megtalálhatók. A Palazzo Vecchio, valamint a Dóm vagy a város katedrálisa az a két épület, amely Firenze látképét uralja. A Palazzo Vecchio – „Régi palota” –, Firenze városháza a Piazza della Signoria térre néz, amely Michelangelo Dávid-szobrának másolatát őrzi.

Mondanunk sem kell, hiszen ez a fentiekből is kiderül, a turizmus a legjelentősebb iparág Firenzében. Áprilistól októberig a turisták száma túllépi a helyi lakosságét. Az Uffizi – ide a szinte végtelen sor, illetve a rendelkezésünkre álló idő rövidsége miatt nem jutottunk be – és az Accademia galériákba rendszeresen elkelnek a jegyek, és a nagy csoportok mindig megtöltik a Santa Croce és a Santa Maria Novella bazilikát, ahol mindkettőbe belépőt kell fizetni. 2021 októberében Firenzét beválogatták az Európai Bizottság 2022-es Okos Turizmus Európa Fővárosa díjára.

Módunk volt több híres toszkánai várost is meglátogatni, így jártunk Sienában és Luccában is. Siena megye székhelye Siena, amely a 12. legnagyobb város a régióban 53 ezer lakossal. Helyén Augustus császár idejében alapítottak rómaiv várost Saena Julia néven. A legenda szerint Sienát Senius és Aschius, Remus két fia, tehát Romulus unokaöccse alapította, akiről Rómát nevezték el. A városban nagyon korán elkezdődött a kereskedelmi és banki tevékenység, már a 13. és a 14. században jelentős banki központ volt. Sienában található a világ legrégebbi bankja is, a Monte dei Paschi bank, amely 1472 óta folyamatosan működik.

De nagyon régre nyúlik vissza a tudományokkal való foglalkozás is, a Sienai Egyetemet, eredeti nevén a Studium Senese-t 1240-ben alapították, így ez a világ egyik legrégebbi, folyamatosan működő egyeteme. A város sok mindenről híres, például a Palio lóversenyről, amelyet évente kétszer rendeznek meg a Piazza del Campón, Siena történelmi központjában, a nyilvános főtéren, amelyet Európa egyik legnagyobb középkori terének tartanak, s világszerte híres szépségéről és építészeti épségéről. Természetesen innét sem hiányozhat a gótikus építészet, amelyet az ikonikus Siena dóm testesít meg.

Lucca, a „művészet városa”, ép reneszánsz korabeli városfalairól és nagyon jól megőrzött történelmi központjáról ismert. Épületei közül a Piazza dell’Anfiteatro, amelynek eredete az i.sz. 1. század második feléből származik, a Guinigi-torony, amely 45 méter magas, s az 1300-as években épült, valamint a San Martino katedrális az, amit feltétlenül látni kell! A Tours-i Szent Mártonnak szentelt katedrális építését 1063-ban kezdte meg Anzelm püspök (a későbbi II. Sándor pápa).

A város számos világhírű zeneszerző szülőhelye, köztük Giacomo Puccinié is. Itt zajlott a luccai konferencia, amelyen i.e. 56-ban Julius Caesar, Pompeius és Crassus megerősítette az Első Triumvirátus néven ismert politikai szövetségét. Ez is, ha nem is olasz, de római történet.