Őrületet váltott ki a tricikli: nők is ülhettek rá, illemtudóan

Tudni kell, hogy a kanizsai kerékpáros múzeum ötlete közel tízéves álma volt az egyesületnek. Közel négy év kemény munkája és megszámlálhatatlan magánember és vállalkozás támogatása is kellett ahhoz, hogy méltó helyet varázsoljanak a Polgári Egylet egykori székházában, a Sugár utca 3. szám alatt található helyiségekből.

Kerékpár minden mennyiségben

- Jelenleg közel hatvan kerékpárból áll a gyűjtemény, emellett számos egyéb relikvia, csengők, jelvények, névtáblák, sárvédő díszek is kiállításra kerültek, illetve az egyik sarokban a kanizsai kerékpározás történetének is emléket állítottunk - mutatott körbe Dene Tibor, aki néhány kuriózumot is felvillantott a gyűjteményből.

Mint megtudtuk: az első, egynyomsávú, kormányozható kétkerekű járművet, Carl Friedrich Christian Ludwig Drais von Sauberbronn báró találta fel, amit 1818-ban szabadalmaztatott. A futógépet - merthogy így nevezték - hol az egyik, hol a másik lábbal lökték előre. A futógépet nem árusították üzletekben, csak megrendelésre készítették, az első példányokat méretre gyártották, majd később az ülés magasságának állításával oldották meg a méretbeli különbségeket. Sikerére jellemző, hogy nem csak Európában, de Amerikában is elterjedt volt, főleg a nagyvárosokban élő fiatalok használták.

- A kerékpározás történetének következő fontos állomása volt, amikor 1839-ben egy skót kovács fia, Kirkpartick Macmilan elkészítette az úgynevezett taposógépet - mondta Dene Tibor. - A hajtókarok a hátsó, nagyobb méretű kerékre voltak felszerelve, ami egy rúddal volt összekötve a gép elejére függesztett taposópedálokkal. A kovácsmester nem fogta fel találmányának jelentőségét, soha nem szabadalmaztatta azt, nem is kívánt hasznot húzni belőle. A házára is később azt írták: "Jobbat alkotott, mint amiről tudott!" A történet másik pikantériája, hogy a kovácsmester kapta a világtörténelem első kerékpáros bírságát is, amikor Glasgow-ban elsodort egy gyereket a taposógéppel.

Velocipéd és tricikli

A következő fontos évszám 1869. James Starley ekkor készíti el óriás kerekű velocipéd-jét. Az angol gépészeti lángelme rájött, hogy minél nagyobb egy kerék a hozzá tartozó fordulatszámmal, annál nagyobb sebességet lehet vele elérni. Ez a jármű is hallatlan népszerűségnek örvendett, az 1870-es években közel 50 ezer velocipéd volt forgalomban Angliában és Franciaországban.

- James Starley nem sokkal később, 1876-ban a triciklit is feltalálta - mutatta a következő kiállítási darabot Dene Tibor. - A tricikli lehetővé tette, hogy a nők számára is használható legyen, mivel az illem áthágása nélkül lehetett közlekedni vele, nem volt szükség a szoknya emelgetésére a szerkezet hajtása közben. Starley találmánya igazi őrületet váltot tki Nagy-Britanniában, 1888-ra már 120-féle modell közül lehetett választani Angliában, de később az ausztrál postások is ezt használták a levelek, csomagok kihordásához.

Harci bringa a MÉH-telepről

A kerékpárgyártás elterjedésével egyre több egyedi megoldással modernizálták vagy tették kényelmesebbé, komfortosabbá a kétkerekű járműveket. Természetesen a hadsereg is fantáziát látott benne, az I. és II. világháborúban is számos kerékpáros harci egység működött. A kanizsai múzeumban is látható egy Victoria kerékpár, ami 1945-ben került magyar tulajdonba, egy visszavonuló német katona "cserekereskedelme" jóvoltából. Mint megtudtuk: a kerékpárt a szegedi MÉH telepről sikerült "kibányászni" és szakértő kezek segítségével restaurálni. Most rohamsisakkal, lőszeres ládával és kézigránát tartóval felszerelve láttatja, milyen is volt annak ideján kerékpárral háborúba indulni.

- Ejtsünk pár szót a magyar kerékpárgyártásról is, azon belül pedig a Csepel Művekről - mutat egy Túra Csepel Kerékpárt Dene Tibor. - A vállalat 1964-ben kiadott gyártmányismertetője szerint idehaza 

• 8 fajta férfi
• 8 fajta női 
• 4 fajta gyermek kerékpárból állt a kínálat, de a vállalat exportra is gyártott. Később az export növelése érdekében sebességváltós típusokat is kihoztak, igaz importált váltókkal, amiket Japánból és Angliából szereztek be. A Csepeli gyártó katalógus tanúsága szerint 1964-ben az idehaza is kedvelt Túra Csepel férfi kerékpárból 55.975 darabot gyártottak, ez volt a legtöbb legyártott mennyiség egy évre vonatkozóan. Az itt látható Túra Csepel érdekessége, hogy teljes adásvételi dokumentációval, jótállási jeggyel és névre szóló igazolvánnyal rendelkezik. A Győr Sporon Megyei Iparcikk vállalatnál vásárolták 1964-ben 960 forintért.

Mozgásban maradni

A fent említett kerékpártegyébként egy bácsika ajánlotta fel a múzeum számára, miután többször is látta a KOKSZ korabeli kerékpáros felvonulását a kanizsai rendezvényeken, s szerette volna méltó helyen tudni kedvenc kerékpárját. A múzeumban természetesen még számos egyéb érdekesség is látható, a versenykerékpároknak külön sarkot rendeztek be, de több fotópontotis kialakítottak, illetve a gyerekek legnagyobb örömére egy csengőfal is készült, amelyen kerékpárra szerelhető csengőket és dudákat lehet megszólaltani.

A múzeum csinosítása, a kiállítási anyag bővítése természetesen nem fejeződött be, mert ahogy Albert Einstein is megfogalmazta: "Az élet olyan, mint a biciklizés. Ha meg akarod tartani az egyensúlyt, mozgásban kell maradnod."