Több mint ezer ember a gátakon – az 1972-es árvíz a Mura folyón

1972 júliusában minden idők legnagyobb árvize vonult le a Murán, több mint ezer ember segített a gátakon. A katonaság, a vízvédelem munkatársai, az önkéntes civilek, még a könnyűbúvárok is bekapcsolódtak a mentésbe. Ujvári Sándor, a megyei tanács elnöke, az árvízvédelmi bizottság vezetője tájékoztatott az árvízvédelmi helyzetről, valamint a védekezésben résztvevő szervekről, a lakosság helytállásáról a Zalai Hírlap 1972. július 21-ei számában: „- Az emberiességnek, az önfeláldozásnak számos példájával találkoztunk, amit személyes ellenőrzéseim során magam is tapasztaltam. Sokan voltak olyanok, akik 48 órán át a gátakon tartózkodtak, és csak külön felszólításra voltak hajlandók pihenőre vonulni. Ezek közül is kiemelkedő szerepe volt a katonáknak, akik kérték, hogy míg a veszélyes helyzet tart, ne váltsák le őket. Az árvízvédelemben közreműködő szervek együtt működése kifogástalan volt, és jellemző a fegyelmezettségre és a szervezettségre, hogy még csak sérülés sem történt a védekezés során. A közvetlenül veszélyeztetett területekről 180 család kiköltöztetéséről kellett gondoskodni és erre a célra a helyi tanácsok középületeket rendeztek be. A jó együttműködést, és a segítőkészséget mutatja az a tény is, hogy ezek igénybevételére nem került sor, mert valamennyi kilakoltatott családot valamely más család fogadta be otthonába.”

A hetekig tartó áradat erősen megrongálta a védőtöltéseket. Helyenként, hogy nagyobb értékek víz alá kerülését elkerüljék, fel kellett robbantani a gátakat. Az árvíz elvonulása után megkezdődött a gátak helyreállítása. Tótszerdahely és Molnári térségében csaknem 15 000 köbméter földet építettek a Mura védőtöltésébe, s ezzel az árvíz idején hírhedtté vált Birki-tói öblözetben újból gát közé szorították a Murát. Októberre a megrongálódott gátrendszert kijavították. 35.000 négyzetméter töltéskorona helyreállítását is elvégezték. Jó eredménnyel járt a felhasznált homokszák visszamentése is: 170.000-ből mindössze 10.000 maradt a mederben. A helyreállítási munkák idején magyar-jugoszláv vegyes bizottság alakult, s ez megvizsgálta a Mura védőgát rendszerét. Azt tisztázták, elegendő-e a meglevő töltés, vagy esetleg további magasítás és erősítés szükséges az újabb árvizek kivédéséhez.