Digitalizációs munka a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban

„Helyismereti gyűjteményünk pótolhatatlan értékei többek között a helyi lapok bekötött lapszámai. A folyóirat-állomány egyes részeinek digitalizálását a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósítottuk meg és a Hungaricana portálon is szabadon hozzáférhető” – tájékoztatta lapunkat a munkálatokat összefoglaló beszámolójában Szili Erika könyvtáros.
„A Balatonvidék, a Magyar Pajzs (1900–1912), a Zalai Közlöny 1925-ös évfolyama, a Zalamegye lapszámainak digitalizálása a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár és a Göcseji Múzeum közös pályázatában készült el.
A Magyar Paizs (1913–1917), a Zalamegyei Újság, a Zalai Magyar Élet, a Zalai Összetartás és a Zala (1948–1953) digitalizálása 2017-ben a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár pályázatából valósult meg.

2024-ben a Zala-Lap Kiadói Kft jóváhagyásával saját erőforrással digitalizáltuk a Zalaegerszeg című hetilapot, amely várostörténeti szempontból fontos cikkeket tartalmaz. Az utómunkálatokat követően ezek a lapok kereshető pdf formátumban felkerülnek könyvtárunk honlapjára az elektronikus könyvtárba. Jelenleg a lap első évfolyama elérhető itt, amely Egerszeg címmel jelent meg 1989-ben.
Könyvtárunk kiadásában megjelent kötetek elektronikus változata is érhető el.
2023-ban elkészült könyvtárunk digitalizálási stratégiája, amely rögzíti a digitalizálásra kerülő dokumentumok körét. Szeretnénk hosszú távon digitalizálni a teljes hely­ismereti és muzeális gyűjteményt. A menetrend a következő: első helyen állnak a zalaegerszegi (városi, megyei) sajtótermékek, majd a nyomtatott és mikrofilmen lévő dokumentumok kerülnek sorra. Közülük azok a helyi tartalmú művek élveznek elsőbbséget, amiket már nem véd a szerzői jog, illetve van engedélyünk a közzétételükhöz. Ezek után következhetnek a közzétehető helyi szerzőjű – vagy a muzeális gyűjtemény esetében a helyi kiadójú (nyomdájú) nyomtatott anyagok, végül a szerzői jogi védelem alatt álló dokumentumok, amelyeket egy zárt láncú rendszerben bocsátunk olvasóink rendelkezésére. 

A helyismereti gyűjtemény különleges értékes és egyedi dokumentumokat is tartalmaz: ezek a kéziratok, a fényképgyűjtemény, a képeslapgyűjtemény, a hang- és videogyűjtemény, a kisnyomtatvány- és plakátgyűjtemény és más tárgyi jellegű dokumentumok, pl. kitüntetések, érmek, oklevelek. Ezek nyilvánosság elé tárása, a kulturális értékek bemutatása is fontos érdekünk.
A szöveges dokumentumok digitalizálásához nagy segítséget jelent a Zeutschel gyártmányú nagy teljesítményű könyvszkenner, amellyel akár A/2-es méretű dokumentumokat is szkennelni tudunk. Térképek, plakátok, tervrajzok szkennelése esetén igen hasznos a maximális 600 dpi-s felbontás. A hagyományos síkágyas szkennerektől eltérően itt a megvilágítás fentről történik, és mindössze egy másodperc alatt beolvassa a koruk vagy állapotuk miatt érzékeny dokumentumokat is, amelyeket így kevésbé károsodnak. Különösen a könyvek szkennelésénél jelent nagy segítséget a gép, mert beállítható az adott könyvhöz illeszkedő úgynevezett Scanjob, amely rögzíti a készülő képek méretét, felbontását, belső paramétereit, a szkennelési művelet megszakítható, tetszőleges időben ugyanazokkal a beállított paraméterekkel folytatható, így egységes kinézetű elekronikus dokumentum készíthető a könyvekből.  
A helyismereti vonatkozású cikkek elektronikus változatait is gyűjtjük és archiváljuk a későbbi közzététel és a kutatások támogatása miatt. Számuk jelenleg kb. 1500 darab.”