Hurrikán: a természet gőzgépe pusztító, de hozzánk már szelídülve ér el, a szele mégis kibillentheti a Balatont

Az idei ősz bővelkedik az erős atlanti hurrikánokban. Európa partjait is elérte egy olyan ciklon, amely a korábban aktív, Kirk nevű hurrikánig követhető vissza, írta szerdán honlapján a HungaroMet. A ciklon térségünkben kiadósabb csapadékot és a Dunántúlon megerősödő délnyugati szelet okoz. Ez utóbbi várhatóan kissé "kibillenti" a Balaton vízszintjét, a keszthelyi és a fűzfői vízmérce között ilyen esetben 50 centit is meghaladó vízszintkülönbség is előállhat. Mindez azonban nem rendkívüli időjárási esemény, térségünkben a hurrikánok hatásait csak nagyon áttételesen lehet kimutatni, írja a HungaroMet.

A meleg tenger a hurrikán "melegágya"

A hurrikánok olyan, a mérsékelt övi ciklonoknál kisebb méretű, de erősebb szelet okozó légörvények, amelyek az energiájukat a meleg tengerből nyerik. Minél melegebb a tenger, annál több vízgőzt képesek felvenni, amely a hurrikánban feláramolva és kondenzálódva hatalmas mennyiségű csapadékot okoz, felfűti és forgásba hozza a rendszert. A nyílt óceán bizonyos fokig "kordában tartja" a hurrikánokat, ugyanis ha nagyon megerősödik a szél, akkor az mélyen felkeveri és a felszínre hozza a hidegebb tengervizet, ami gyengíti a légörvény erejét. Ha azonban a hurrikán sekélyebb és melegebb tenger fölé kerül – ilyen például a Mexikói-öböl  – ez a fékező mechanizmus megszűnik, a hurrikán felerősödik. Amennyiben a kontinens fölé sodródik, már nem áll rendelkezésére a meleg tengervíz, és a légörvény gyorsan veszít az erejéből.

A Milton a floridai térségre különösen veszélyes

A Milton nevű hurrikán a meleg vizű és viszonylag sekély Mexikói-öböl fölé kerülve tovább erősödött, viszont a floridai félsziget nem elég széles ahhoz, hogy fölébe jutva kiszáradjon a légörvény, ezért különösen veszélyes helyzet állt elő a térségben. Ma írtunk arról, hogy tornádók alakultak ki és okoztak károkat Florida területén szerdán, azt megelőzően, hogy a szövetségi állam területét elérte volna a Milton hurrikán, két héten belül a második életveszélyes vihar. 

Országokat dönthet nyomorba

A HungaroMet oldalon közzétett korábbi tanulmányában Horváth Ákos részletesen bemutatta a hurrikánok keletkezését, jellemzőit, következményeit. Mint írta: a természeti csapások körében a legveszélyesebb jelenségek közé tartoznak a trópusi ciklonok. Az atlanti térségben hurrikánoknak, míg a Csendes-óceán felett tájfunoknak nevezett légörvények azért rendkívül pusztítóak, mert több száz kilométer széles sávban akár egy napon át is fújhat 250 km/h-t folyamatosan meghaladó erősségű szél, és a vihar átvonulása során 1000 mm-nél is több csapadék hullhat. Az olyan másodlagos hatásokkal együtt, mint a tengerár, az árvíz vagy a földcsuszamlások, a vihar emberéletek ezreit követelheti, országokat dönthet nyomorba. 

Ha egy légörvény felerősödik, megjelenik a centrumot körülvevő vastag felhőöv, és a centrumban kialakul a hurrikán szeme. Ha a jellemző szélsebesség meghaladja a 118 km/h sebességet, akkor légörvény hurrikán állapotba kerül. A hurrikánokat erősségük szerint öt kategóriába sorolják, a hurrikán szemét körbeölelő felhőfalban fújó átlagos szél alapján. A legnevezetesebb 5. kategóriás hurrikánok közé tartozott a 2005-ben New Orleans-t sújtó Katrina nevű hurrikán, vagy az 1992-ben a floridai Miamira lecsapó Andrew.  

A kategóriák a szélsebesség alapján a következők: 

1. 120-153 km/h
2. 154-177 km/h
3. 178-208 km/
4. 209-251 km/h
5. 251 km/h feletti

A természet gőzgépe

A tanulmányban Horváth Ákos azt írja: a hurrikán dinamikáját tekintve leginkább egy hőerőgéphez hasonlítható: a hőenergiát a meleg tenger adja, a hűtő szerepét a felhőpajzs látja el. A kettő között áramló nedves levegő, mint a meghajtó rendszer alakítja át a hőenergiát mechanikus energiává. Jó közelítéssel igaz, hogy minél forróbb a kazán, azaz minél melegebb a tengervíz, annál intenzívebb a hurrikán. 

A tengerár sok ember életét követelte már

A hurrikán erősen befolyásolja a tenger állapotát. Ilyen hatás a tenger vízszintjének megemelkedése. Főként a korall- és atollzátonyokra, valamint a sekély tengerpartok benyúló dűnesoraira lehet végzetes a tengerár. Az újkori történelem legtöbb emberáldozatát az 1970-es Bhola nevű tájfun okozta, amelynek a tengerára a csapadékkal együtt szabályosan kiöntötte a rendkívül alacsonyan fekvő akkori Kelet-Pakisztánt, mintegy 500.000 ember életét követelve. Hasonlóan a New Orleansra 2005-ben lecsapó Katrina hurrikán is elsősorban a tengerárral és a csapadékkal együtt okozott tragédiát, mivel egyrészt megemelte a tengerszintet, másrészt a hatalmas esőzés felduzzasztotta a Mississippit. Legkevesebb 1500 ember vesztette életét a városban és a környéken, elsősorban amiatt, hogy a pontos előrejelzés ellenére a helyi politikusok és a hatóságok nem vették komolyan a veszélyt, nem ürítették ki a kritikus területeket. Az anyagi kárt 100 milliárd dollárra becsülték.

El sem tudjuk  képzelni Magyarországon, milyen szörnyű a hurrikán

Mivel a hurrikán energiáját a tengervízből meríti, így ha a kontinens fölé sodródik, akkor nagyon gyorsan gyengülni fog, azonban a magával hozott nedvességgel még így is képes arra, hogy árvizeket okozó hatalmas esőzéseket hozzon létre, mielőtt végleg feloszlik. Európa északi területeit, ha ritkán is, de időnként elérik a még hurrikán erősségű ex-hurrikánok. Így 1961-ben a Debbie nevű hurrikán az Ír partoknál 183 km/h erősségű szelet okozott, de 1996-ban a Lili nevű hurrikán nyomán is 145 km/h szelet mértek a brit partoknál. Európára nézve ugyancsak érdekes hogy az elmúlt években az Atlanti óceán keleti medencéjében, a passzát szelek vonalának északi határán is kialakultak trópusi viharok. 

A legerősebb nálunk a Bakonyt tarolta le

A statisztikák azt mutatják, hogy a hurrikánok száma hosszú évek során nem változik, de határozottan emelkedik az erősebbek aránya. Hazai emberek számára alig felfogható erősségű folyamatokról van szó: a nálunk valaha mért legerősebb, a Bakonyt letaroló 172 km/h sebességű széllökés a hurrikánok 5-ös skáláján csak a 3-as kategória alján van. Ha ilyen erősségű, egész nap fújó átlagszél mellé még hozzávesszük, hogy pár óra alatt lehullik az egész éves hazai csapadékmennyiség (és mindez egyszerre zajlik az egész országban), akkor valamilyen formában képet kaphatunk egy átlagos hurrikánról, írta Horváth Ákos.