Forradalom: mindenáron meg kell őriznünk függetlenségünket

Címkék#1956-os forradalom #megemlékezés #ünnepség #Cseresnyés Péter #szabadságharc

A XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt az 1956-os szabadságharc, amely a budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött. Az önrendelkezés visszaszerzéséért indított mozgalom – amely mint forradalom, október 23-án robbant ki – az egész országban követőkre talált.

Gyuricza Ferenc

Orsos Zoltán plébános és Vida László koszorút helyez el a forradalom mártírjai tiszteletére emelt kopjafánál. Mögöttük Cseresnyés Péter és Bata Hajnalka, a Zala vármegyei közgyűlés alelnöke Fotó: Önkormányzat

Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője beszélt erről szerdán este Letenyén, a forradalom és szabadságharc tiszteletére és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 35. évfordulója alkalmából megszervezett, koszorúzással és ünnepi műsorral egybekötött városi megemlékezésen.

A forradalom évfordulójára szervezett letenyei megemlékezés résztvevői. Balról Orsos Zoltán plébános, Bata Hajnalka, a Zala vármegyei közgyűlés alelnöke, Cseresnyés Péter, Szendrődi Gabriella, a letenyei járási hivatal vezetője és Vida László Fotó: Önkormányzat

A diktatúra igájának levetése

A városi könyvtár melletti ’56-os kopjafánál elsőként Vida László polgármester mondott köszöntőt, amely során szólt a korabeli helyi eseményekről is. Mint mondotta: október 23-a Letenyén is a diktatúra igájának levetéséről szólt. A helyi lakosok tüntetést szerveztek a Kossuth-emlékműhöz, a járási pártbizottság épületénél pedig közel 400 fő követelte a kommunista vezetők leváltását. Mindeközben rendkívüli közgyűlésen határoztak a Vörös Csillag TSZ megszüntetéséről. Az iskolában leszedték a népköztársasági címereket, a tüntetők meghagyták, hogy helyükre kereszteket helyezzenek fel.

Somogyi Tibor, a forradalom letenyei kötődésű mártírja

- A pesti eseményekhez is van kötődésünk Somogyi Tibor által, aki ugyan Murakeresztúron született, de felmenői letenyeiek voltak – folytatta Vida László. – Nagy Imre november 4-ei felhívására csatlakozott a csepeli nemzetőrséghez és vett részt a fegyveres harcokban. Tetteiért 1957. június 28-án tartóztatták le, majd 1958. március 6-án, a 23. születésnapján kivégezték.

Cseresnyés Péter ünnepi beszéde

Cseresnyés Péter a fentebb már említett gondolata mellett többek közt arról beszélt, hogy ’56 azt üzeni a ma emberének: mindenáron meg kell őriznünk függetlenségünket, szuverenitásunkat és szabadságunkat. Nem engedhetjük meg, hogy mások dönthessenek helyettünk. Nem mondhatják meg, hogy mikor énekelhetjük nemzeti himnuszunkat, és nem mondhatják meg, mikor tűzzünk kokárdát a szívünk fölé. Nem szabad megengednünk, hogy megmondják, kivel működhetünk együtt, milyen elvek alapján szervezzük meg társadalmunkat, hogyan biztosítsuk nemzetünk továbbélését, egyszóval, nem mondhatják meg, milyen országban akarjunk élni.