Megemlékezés az ’56-os eseményekről

2 órája

Forradalom: mindenáron meg kell őriznünk függetlenségünket

A XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt az 1956-os szabadságharc, amely a budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött. Az önrendelkezés visszaszerzéséért indított mozgalom – amely mint forradalom, október 23-án robbant ki – az egész országban követőkre talált.

Gyuricza Ferenc

Orsos Zoltán plébános és Vida László koszorút helyez el a forradalom mártírjai tiszteletére emelt kopjafánál. Mögöttük Cseresnyés Péter és Bata Hajnalka, a Zala vármegyei közgyűlés alelnöke Fotó: Önkormányzat

Cseresnyés Péter, a térség országgyűlési képviselője beszélt erről szerdán este Letenyén, a forradalom és szabadságharc tiszteletére és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 35. évfordulója alkalmából megszervezett, koszorúzással és ünnepi műsorral egybekötött városi megemlékezésen. 

A forradalom évfordulójára szervezett letenyei megemlékezés résztvevői. Balról Orsos Zoltán plébános, Bata Hajnalka, a Zala vármegyei közgyűlés alelnöke, Cseresnyés Péter, Szendrődi Gabriella, a letenyei járási hivatal vezetője és Vida László Fotó: Önkormányzat

A diktatúra igájának levetése

A városi könyvtár melletti ’56-os kopjafánál elsőként Vida László polgármester mondott köszöntőt, amely során szólt a korabeli helyi eseményekről is. Mint mondotta: október 23-a Letenyén is a diktatúra igájának levetéséről szólt. A helyi lakosok tüntetést szerveztek a Kossuth-emlékműhöz, a járási pártbizottság épületénél pedig közel 400 fő követelte a kommunista vezetők leváltását. Mindeközben rendkívüli közgyűlésen határoztak a Vörös Csillag TSZ megszüntetéséről. Az iskolában leszedték a népköztársasági címereket, a tüntetők meghagyták, hogy helyükre kereszteket helyezzenek fel.

Somogyi Tibor, a forradalom letenyei kötődésű mártírja

- A pesti eseményekhez is van kötődésünk Somogyi Tibor által, aki ugyan Murakeresztúron született, de felmenői letenyeiek voltak – folytatta Vida László. – Nagy Imre november 4-ei felhívására csatlakozott a csepeli nemzetőrséghez és vett részt a fegyveres harcokban. Tetteiért 1957. június 28-án tartóztatták le, majd 1958. március 6-án, a 23. születésnapján kivégezték.

Cseresnyés Péter ünnepi beszéde

Cseresnyés Péter a fentebb már említett gondolata mellett többek közt arról beszélt, hogy ’56 azt üzeni a ma emberének: mindenáron meg kell őriznünk függetlenségünket, szuverenitásunkat és szabadságunkat. Nem engedhetjük meg, hogy mások dönthessenek helyettünk. Nem mondhatják meg, hogy mikor énekelhetjük nemzeti himnuszunkat, és nem mondhatják meg, mikor tűzzünk kokárdát a szívünk fölé. Nem szabad megengednünk, hogy megmondják, kivel működhetünk együtt, milyen elvek alapján szervezzük meg társadalmunkat, hogyan biztosítsuk nemzetünk továbbélését, egyszóval, nem mondhatják meg, milyen országban akarjunk élni.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában