Mese hatása a gyermeki lélekre

Lapath Gabriella, a könyvtár vezetője elmondta, hogy az olvasás, a könyvtár megismertetését, megszerettetését nem lehet elég korán kezdeni, ezért az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy vonzóbbá tegyék a könyvtárat a legkisebbek számára. A legújabb programban mese, diavetítés, papírszínház várja a kicsiket, első alkalommal Gál Elekné nyugalmazott óvodavezető mesélte el a gyerekeknek A kisegér farkincája című történetet.

Hogyan hat a mese a gyermekkori fejlődésre? 

- A mese az egyik legfontosabb eszköze az érzelmi intelligencia, a kreativitás, a képzelet, a fantázia, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének – magyarázta Boros Mónika pedagógiai szakpszichológus. - Emellett a beszédre, a szókincsre, a kifejezőkészségre is pozitív hatással van. A mesének további fontos funkciója, hogy megnyugtassa, kikapcsolja és feltöltse a gyermeket. A mesélés célja az örömszerzés mellett az is, hogy segítségükkel a gyermek felfedezze az összefüggéseket a világban, el tudja benne helyezni önmagát és másokhoz tudjon kapcsolódni. Persze mondhatjuk, hogy a mese szerepe eltúlozható, de azt mindenképpen be kell látni, hogy a hiánya pótolhatatlan. Mert kevés olyan téma vagy probléma létezik, amelyre ne találnánk választ a mesékben. A mese szimbolikus úton készíti fel a gyermeket az élet próbatételeire. Ilyen motívum például, amikor a mesehősnek el kell hagynia a biztonságos otthont és meg kell küzdenie valamivel. A mesehős útja tulajdonképpen a gyermek útja a felnőtté válás felé. Eligazítja érzelmeiben, feloldja a félelmeket, erősíti az önbizalmát.

Mese általi belső képek

A szakember Vekerdy Tamás pszichológus gondolatát megosztva arról is beszélt, hogy előnyösebb az olvasott vagy mesélt mese, mint a rajzfilmek, hisz amint a külső kép megjelenik, abban a pillanatban leáll a mese legfontosabb mozzanata: a belső képkészítés. A tévé előtt egyre feszültebb, agresszívabb lesz. 

-A tévében, számítógépen vagy tableten látott mesék esetében a gyermek készen kapja a képeket, a fejből mondott vagy olvasott mese viszont úgy jelenik meg a kicsi képzeletében, ahogyan ő megalkotja azokat – tette hozzá. - Fontos, hogy ha a gyermeknek felolvassuk a történetet, beleéléssel tegyük. Ne csak azért meséljünk, hogy fejlesszük a gyermeket, hanem azért is, mert értékes időt tölthetünk vele. Ez lesz az alapja a későbbi bizalmas szülő-gyermek beszélgetéseknek is.