Perinatális gyász napja: a meg nem született, vagy csak kis időt itt töltő babák emléknapja

A „Korán Érkeztem” Közhasznú Egyesület a perinatális gyász, babagyász világnapján megemlékezést tart Zalaegerszegen, a kertvárosi templomnál. Bognárné Bengő Hajnalkával, az egyesület alapító elnökével, perinatális szaktanácsadóval, szüléskísérő dúlával, pre- és perinatális gyászsegítővel beszélgettünk.

A perinatális gyász és a szivárványbabák

Ma Magyarországon minden negyedik várandósság végződik vetéléssel. A nők jelentős hányada éli meg a méhében növekvő magzat elvesztését, a perinatális gyászt ugyanakkor az apák is elszenvedik. A párnak meg kell küzdeni a veszteséggel, a csalódással, hogy nem tudtak végig vinni egy várandósságot. Nem beszélve a szülés körüli babavesztésről, ami a legnagyobb tragédia. Később a szülőkben újra éled a vágyakozás, és végre megszületik a kívánt gyermek, őket hívjuk szivárványbabáknak. A szivárvány szimbolikája a reménynek, ugyanakkor a veszteség feletti érzés mély nyomot hagy bennük.

Egy magzat és egy kisbaba elvesztése érzelmi cunamit indít el

A veszteséggel tehát valamit kezdeni kell, mert a párra, az anyára nagyon nagy terhet tud róni. Amikor megfogan egy baba, az életre, egy jövőképre adunk igent. Ha ez nem történik meg, mert nem születik meg a baba, valójában a szívünkben, lelkünkben elképzelt jövőt kell elgyászolni. Egy magzat és egy kisbaba elvesztése érzelmi cunamit indít el, megjelenik az önvád, a bűntudat és a harag. A nő elkezdi magát okolni, ostorozni, hogy valamit rosszul csinált, amellyel önbizalmát ássa alá. Mindemellett a vetélés nagyon gyakori esemény, amely mindig is előfordult. Régen elrendezték azzal, hogy „Isten adta, Isten elvette”, de ma már erről nem így gondolkodunk.

A gyásznak helye van, a gyászra időt kell hagyni

A tágabb család is nagyon nehezen éli meg a veszteséget, a nagyszülők is küzdenek a gyász érzésével, hiszen gyerekeik gyerekeiről van szó. Annak, hogy a társadalomban keveset beszélünk erről, van egy olyan üzenete, hogy „old meg magad”, „legyél túl rajta minél hamarabb, úgyis lesz majd másik gyereked”. Ez azért nem így működik, mert igenis el kell gyászolni a természetes úton vagy lombikeljárással megfogant, de elvesztett kis magzatokat, a halva született, a születés közben és a pár naposan meghalt babákat. Fontos, hogy a pár életében meg legyen ennek a helye, ideje, hogy utána képesek legyenek vállalni a következő kisbabát, hangsúlyozta Bognárné Bengő Hajnalka.

Elengedés és felkészülés a következő várandósságra

A Szivárvány útján elnevezésű programomat azzal a szándékkal indítottam útjára, hogy segítsem feldolgozni a gyászt, a veszteség felett érzett fájdalmat. Ezek kiscsoportos, segítő foglalkozások, amelyeken a hasonló helyzetben lévőkkel lelhetnek közösségre, ahol egymástól is támogatást kapnak, és nem egyedül kell cipelniük a terheket. Nagyon fontos az elengedés, hogy egy idő után képesek legyenek, illetve nyugodtan készülhessenek a következő várandósságra, mert az a kisbaba, aki majd érkezik, megérdemli, hogy „tiszta lapot” kapjon. Közel négy hónapon át kísérem végig a párok életét, annak reményében, hogy idővel szivárványbabák érkezésének örülhessünk.

Megemlékezés a Vendégbabák emlékhelynél

Egyesületünk három évvel ezelőtt hozta létre a Vendégbabák emlékhelyet a kertvárosi templom kertjében, amelyen az elvesztett kis lelkeket szálló pitypang szimbolizálja. Az emlékhely a gyász feldolgozásában segít, különösen azok számára, akik korai vagy késői vetélés miatt vesztették el magzatukat, és eltemetésükre nem volt módjuk. Mindenkit szeretettel várunk a csendes megemlékezésre, amit október 15-én, kedden 17.15 órai kezdettel tartunk a Szent József Közösségi Házban, ahol egy sorstársanya meséli el történetét. Készítünk emlékkövekre feliratokat, amelyeket ezt követően az emlékhelynél helyezünk el.